Binder István kifejtette: az értékpapír-kereskedő cégnél tetten érhető volt a kötvénykibocsátó szabályszegése. A Quaestor Értékpapír Zrt. az öncsődöt jelentő Quaestor Financial Hruria Kft. kötvényeit is forgalmazta. Emlékeztetett: előre hozott felügyeleti vizsgálat keretében a Magyar Nemzeti Bank hétfőn szabálytalanságot talált a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél. Az MNB az értékpapír-kereskedő céget felügyeli, törvény által megszabott felügyelési hatásköre nem terjed ki a vállalati kötvény kibocsátójára azon túlmenően, hogy a jogszabályi formai és tartalmi követelmények teljesítése esetén jóváhagyja a kibocsátási tájékoztatókat – mondta.
A Quaestor-csoport a befektetők bizalmának erősítése érdekében a Quaestor Financial Hruria Kft. kötvények másodpiaci forgalmát is megteremtette, így derült ki az értékpapírcég mellett a kötvénykibocsátó szabálytalansága is – tette hozzá. A szóvivő emlékeztetett, az MNB megállapította, hogy a jegybank által nem felügyelet papíroknál „túlbocsátásról”, azaz fiktív, illegális kibocsátásról van szó.
A Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátásról lehet szó – jegyezte meg. Alapos jogi vizsgálatot igényel, hogy e „kötvénynek látszó tárgyak”, fiktív kötvények – amelyek létre sem jöttek, a központi értéktár nem is tartotta őket nyilván – pontosan minek minősíthetők: az értékpapírcégnél lévő ügyféleszközöknek-e, vagy pedig ténylegesen kötvényeknek. Ha az előbbi meghatározás lenne igaz, akkor ezek esetében is felmerülhetne a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája, ha a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolás alá kerülne – fejtette ki Binder István.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy hétfőn este a Quaestor-csoport azt tette közzé, hogy a visszaváltások a Buda-Cash-ügyek miatt megnövekedtek, ezért öncsődöt jelentenek. Ezzel szemben Magyar Nemzeti Bank azt gyanítja, hogy a jegybank felügyeleti vizsgálata indította el a Quaestor-csoport lépését, a Buda-Cash ügyének a bejelentett csődhöz nincs köze – mondta a szóvivő. Kifejtette: a csoport saját döntése volt, hogy a kibocsátott Hruria-kötvényekre folyamatos adás-vételt biztosít, holott mondhatták volna azt is, hogy az ellenérték felvételével várjanak a befektetők a kötvény lejáratáig. A felügyelet szerint, ha nem lett volna másodlagos piaci forgalma a vállalati kötvényeknek, hanem a lejáratkor kellene fizetni, akkor ez 2015-ben összesen csak 5-6 milliárd forint fizetést jelentene a Quaestor-kötvények kibocsátójánál.
Binder István hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem felügyeli a vállalati kötvénypiaci intézményeket, a jegybank által felügyelt értékpapírcégek kezelt ügyfélállományaira viszont vonatkozik a Beva-garancia. Megjegyezte: hasonló a helyzet a Hungária Értékpapír Zrt.-nél is, ott is részben kötvényes problémákról van szó. A felügyelet gyanúja szerint mintegy 1 milliárd forint értékben történhettek az ügyfelek pénzével visszaélések. Ha az ottani zártkörű kötvénykibocsátás eszközei nem fedezik annak a bekerülési értékét, akkor még ott is 5-6 milliárd forint kár lehet, de ennek pontos mértékét még át kell tekinteni.
Az értékpapírcégeknél számlát vezető kisbefektetőknek, részvénytulajdonosoknak a Beva garanciája nyújthat majd kifizetést. Eddig csak a Buda-Cash esetében kezdeményezett felszámolást az MNB, a másik két érintettnél, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a felügyeleti biztos összegzi a helyzetet, meg kell állapítania a fedezethiány mértékét is.
