Elmondta: a kerekasztal-beszélgetésen létrejövő vitaanyagot átnyújtják a vállalati, kormányzati és akadémiai szféra vezetőinek, ezzel akarnak segíteni abban, mely pontokra érdemes figyelni infokommunikációs pályázatok kiírásánál, illetve bármilyen ágazati ösztönzőrendszer megfogalmazásánál.
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára üdvözölte a kezdeményezést, különös tekintettel arra, hogy a 2014-es statisztikák szerint rendkívül kevés, 2385 diák végzett informatikai képzési területen, amelyből csupán 316 tanuló volt nő.
Hozzátette: a kormány megteremtette azt a lehetőséget, hogy az informatika mint kulcskompetencia már a hatodik évfolyamosoknál – szabadidő terhére a negyedik évfolyamon is – megjelenjen az alaptantervben, ugyanakkor mindenképpen szükséges a módszertani szemléletváltás és a tanári továbbképzési csomag fejlesztése.
A helyettes államtitkár úgy vélte, a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a digitális kompetencia növelése, ehhez pedig a gyerekek infokommunikáció iránti érdeklődésének felkeltése, amely a modern technológiával könnyebben elérhető.
Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke egy 2013 végén készült uniós felmérést ismertetett, amely alapján az Európai Unióban a nők mindössze 0,4 százaléka dolgozik az infokommunikációs szektorban. A tanulmány szerint ennek oka főként a kialakult női sztereotípiák, mint például az önbizalomhiány, vagy a tárgyalási képesség hiánya.
Az elnök úgy véli, hogy az adatok azért is megdöbbentőek, mert a jelentés rámutatott, hogy azon szervezetek esetében, amelyek több női vezetővel rendelkeznek, a tőkearányos jövedelmezőség 35 százalékkal, a részvényhozam pedig 34 százalékkal magasabb, mint más hasonló szervezeteknél.
Az eseményen Bánhegyi Zsófia, a T-Systems Magyarország marketing- és kommunikációs igazgatója és Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója többek között olyan eszközöket – így például gyakorlati és tájékoztató programokat – mutatott be, amelyek a lányokat arra ösztönzik, hogy jobban érdeklődjenek az infokommunikációs szektor iránt.
A felső vezetők szerint a nőket motiválhatja például az atipikus foglalkoztatási forma népszerűsítése és a bababarát irodák kialakítása is.
