Suppan Gergely, a pénzintézet szenior elemzője a bank szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a gyengébb első negyedévi adatok ellenére szerényen tovább bővülhetnek a nemzetgazdasági beruházások, de a következő negyedévekben egyre inkább a fogyasztás lesz a növekedés fő hajtómotorja.
Tovább növekszik a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi rátát idén 7,2 százalékra várják a bank elemzői. A szenior elemző szerint a külső környezet továbbra is támogatja a magyar gazdasági növekedést. Európában a meggyőző első negyedév után a növekedés nem állt le, az elemzők többnyire javították korábbi, az euróövezetre vonatkozó idei gazdasági előrejelzéseiket.
Idehaza újra a nettó export húzta a magyar gazdaságot, miközben az első negyedévben a belső felhasználás – a beruházások lassulása következtében – szerényebb mértékben járult hozzá a bővüléshez. A beruházások visszaesése az elmúlt évek erős dinamikája után várható volt, de 2015 egészében minimálisan még bővülhetnek a nemzetgazdasági beruházások a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának kiterjesztése miatt, és az is várható, hogy az év hátralévő részében az európai uniós forrásokat egyre intenzívebben hívja le az ország.
A belső felhasználást az idén a lakossági fogyasztás erősítheti, amely a következő két negyedévben a növekedés első számú motorjává válik, mivel a banki elszámolás és forintosítás kedvezően hat a háztartások rendelkezésre álló jövedelmére. Kiemelte, hogy éves összevetésben a magyar gazdaság a várakozásokat felülmúlva, 3,5 százalékkal nőtt az első negyedévben, és 2015-ben továbbra is viszonylag erőteljesen, 3,3 százalékkal bővülhet a GDP. Ennek elérését még mindig jelentős egyedi hatások is segítik, amelyek megszűnésével 2016-ban a gazdasági növekedés mértéke várhatóan 2,5 százalék lesz.
A pénzromlás aránylag gyorsan emelkedésnek indult a januári mélypontról, ebben főleg a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők játszottak szerepet, így az olajár emelkedése, az idényjellegű élelmiszerek árának növekedése, bázishatások, ezért az MNB még a meglepően erős májusi inflációs adat ismeretében sem vizsgálja felül a márciusban újrakezdett kamatcsökkentési pályát. 2016 végére a 3 százalékos jegybanki inflációs cél közelébe erősödhet a pénzromlás, emiatt a TakarékBank elemzői arra számítanak, hogy az MNB 1,50 százalékon befejezi a kamatvágási ciklust. Mivel ez a kamatszint hosszabb távon is fenntartható, a monetáris tanács várhatóan csak 2016 utolsó negyedévében kezd a kamatemelésbe.
A bank szakértői szerint az első öt hónap adatai alapján az idei államháztartási hiánycél teljesülését nem fenyegeti veszély, tekintettel arra, hogy az adóbevételek nagyobb része az év második felében folyik be, a kiadási oldalon pedig a tavalyinál alacsonyabb kamatkörnyezetben a csökkenő kamatkiadások segítik a költségvetési folyamatokat. 2015-ben 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány várható, míg 2016-ban 2 százalékos deficit valószínűsíthető. Emellett tovább folytatódhat a külső egyensúlyi helyzet javulása is, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló nettó külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évi 7,8 százalékról a GDP 9 százalékáig emelkedhet.
Oszlay András, a bank osztályvezetője szerint egy ideig nem várható a forint tartós erősödése, a magyar fizetőeszköz euróhoz viszonyított árfolyama tartósan a 305–315 forintos sávban várható. Az MNB monetáris politikai eszköztárának megváltoztatása átmenetileg inkább a forint gyengülésének irányába hat. Az erősödésre a harmadik negyedév vége felé nyílik majd lehetőség, a TakarékBank várakozásai szerint 2015-öt a forint a 300-as szint közelében zárja majd az euróval szemben.
