A július 5-ére előirányzott referendumot a 300 tagú parlamentben 178 képviselő támogatta, 120 törvényhozó ellene szavazott, 2-en pedig nem voksoltak. A kormánykoalíciónak 162 képviselője van a parlamentben.
A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) és koalíciós partnere, a Független Görögök (Anel) nevű konzervatív-jobboldali párt törvényhozói támogatták a referendumot, akárcsak a szélsőjobboldali Arany Hajnal képviselői. A népszavazás ellen voksoltak a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia (ND) valamint a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok), a centrista A Folyó (To Potami) és a Görögországi Kommunista Párt (KKE) képviselői.
A parlamenti voksolás előtt elhangzott beszédében Alexisz Ciprasz kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a görög nép határozott nemet mond a nemzetközi hitelezők ultimátumára a népszavazáson. A „határozott nem” utalás volt arra, hogy az athéni parlament 1940-ben elutasította az olasz hadsereg ultimátumát, hogy görög földre léphessen. A görögök két nemzeti ünnepe közül az egyiket, október 28-át ezért a nem napjának nevezik.
Úgy véli, a büszke nem meg fogja erősíteni az ország tárgyalási pozícióját. „A hitelezők nem a jóváhagyásunkat akarták, hanem azt, hogy adjuk fel méltóságunkat, amit el kell utasítanunk – jelentette ki. – Abban az országban, amelyben a demokrácia bölcsője ringott, nem kérünk engedélyt Dijsselbloem és Schäuble uraktól arra, hogy népszavazást rendezhessünk.” [Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter]
Keményen felrótta az eurózóna pénzügyminisztereinek, hogy szombati tanácskozásuk egy részéről kizárták egyik tagjukat, Janisz Varufakisz görög pénzügyminisztert.
Ciprasz szavai szerint Athén az utóbbi hónapokban a hitelezőkkel tárgyalva őszinte kísérletet tett arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kössenek, és ezért a lehető legmesszebb elment az engedmények terén. A görög javaslatok figyelembevételének elvetése a görög kormányfő szerint azt mutatja, hogy a hitelezők büntetni akarták azt, aki a többiekétől különböző hangot üt meg Európában.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a népszavazás bejelentése után „félelemkeltő propaganda indult meg, amely a referendum napján fog kicsúcsosodni”. Leszögezte: a népszavazás nem kísérlet arra, hogy Görögország szakítson Európával, hanem arra irányul, hogy szakítson azzal a gyakorlattal, amely a megszégyenítése Európának.
Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke a pénzügyminiszterek szombati tanácskozása után kijelentette, hogy ha a görögök a jelenlegi úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget ér.
Athén ebben az esetben búcsút mondhat a kilátásba helyezett összesen 18 milliárd eurós segélynek, ugyanakkor kedden esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése az IMF-nek.
Az Európai Központi Banknak diplomáciai források szerint még vasárnap tanácskozni fog a fejleményekről. Ha az eurójegybank abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, a helyzet még jobban ki fog éleződni.
Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.
Kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól – hangsúlyozta a szervezet vezetője.
Hozzátette: nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja – mondta a BBC-interjúban Christine Lagarde. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja a hivatalos hitelezők és Görögország tárgyalásainak megszakadását kommentáló vasárnapi helyzetértékelésében nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy a június 30-ai törlesztési határidőig Görögország hozzájuthatna a lejáró IMF-adóssághányad átutalásához szükséges pénzügyi segélyhez.
A Barclays londoni elemzői szerint ezért „szinte biztos”, hogy Görögország nem tudja törleszteni kedden esedékessé váló kötelezettségét a valutaalapnak.
A ház szerint immár erőteljes az esélye annak, hogy Görögországban tőkekorlátozásokat kell bevezetni, legkésőbb a jövő hétre kiírt népszavazás után.
A Barclays elemzői szerint tőkekorlátozásokhoz vezethet például az, hogy az eurójegybank valószínűsíthetően megemeli azt a kockázati súlyozást, amellyel a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából folyósítható források görög biztosítékainak figyelembe vett értékét szűkíti, vagyis gyakorlatilag ugyanennyivel korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem – az EKB és az euróövezeti jegybankok hálózata – likviditásforrásaihoz.
