Dijsselbloem szerint nincs idő, hogy egy hónappal meghosszabbítsák a határidőt. „Hogy is gondolhatja a görög kormány, hogy túléli ezt az időszakot?” – tette a fel a kérdést.
„Azonnal lesz egy második tanácskozásunk, melyen a következményekről beszélünk, hogy felkészüljünk mindenre, ami szükséges” – mondta az Eurócsoport elnöke. Hozzátette: a görög kormány negatív választ adott, vagyis elutasította az általuk tett javaslatot – írta a Telegraph gyorsjelentésében.
A görög kormány népszavazásra viszi a kérdést, mégpedig azzal, hogy a nemzetközi intézmények javaslatának az elutasítását indítványozza a görög lakosságnak – tette hozzá az Eurócsoport elnöke.
Az eurócsoport emellett kiadott egy nyilatkozatot, melyet a görögök nem írtak alá. Ebben rögzítették: az euróövezet szervei készen állnak arra, hogy minden szükséges lépést megtegyenek az eurózóna pénzügyi stabilitásának biztosításáért.
Péntek éjjel Alexisz Ciprasz görög kormányfő ultimátumnak minősítette és elutasította a nemzetközi intézmények követeléseit a görög reformcsomagot illetően, valamint bejelentette, hogy július 5-én népszavazást tartanak. Ciprasz a referendumra hivatkozva azt szerette volna elérni, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró görög hitelcsomag érvényét.
Jeroen Dijsselbloem szomorú döntésnek nevezte szombaton az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport rendkívüli ülésére érkezvén, hogy Görögország népszavazást kezdeményezett a hitelezők javaslatáról. „Ezzel a tárgyalások lehetősége lezárult, pedig az én fejemben még nyitva volt” – szögezte le a holland politikus.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter világossá tette, hogy a szombat délutáni egyeztetések eredeti célja az volt, hogy összebékítsék a hitelezők és az athéni kormány javaslatait, de Görögország egyoldalúan lezárta az egyeztetéseket. „Mi az, hogy B terv? Nevükön kell nevezni a dolgokat. Görögország felállt a tárgyalóasztaltól, a helyzet pedig az, hogy a program kedden véget ér” – jelentette ki a tárcavezető.
„Valószínűtlen, hogy az emberek egy 9 milliárd eurós megszorító-csomagra igennel szavazzanak, és magam is arra hajlok, hogy ez lesz a népszavazás eredménye. Ugyanakkor sokakban felmerül a kérdés, hogy egy nem szavazat után mi lesz” – fogalmazott Fokasz Nikosz szociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karának tanára az MTI-nek telefonon Athénből.
Elmondta, hogy a görög törvények szerint a népszavazás érvényességhez 40 százalékos részvétel szükséges, ami Görögországban minden valószínűség szerint elérhető, hiszen a választásokon 60-70 százalékos részvétel a jellemző.
Amennyiben a javaslat elfogadása mellett szavazna a többség, akkor a kormány minden valószínűség szerint lemond, és új választásokat írnak ki – véli Fokasz Nikosz.
A szakértő szerint arra a kérdésre, hogy ki nyerne egy új választást nehéz jóslatot adni. A Sziriza tárgyalási javaslatát ugyanis egyre kevesebben támogatják, a görögök egyre pesszimistábban látják az ország helyzetét, ami érthető a lassan nyolc éve tartó recesszió gazdasági hatásai miatt. Ugyanakkor valójában nincs számottevő erő az ellenzéki oldalon, az Új Demokrácia támogatói sem gyarapodnak – magyarázta.
A tanácskozáson Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója is részt vesz. Érkezésekor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az IMF a többi intézménnyel együtt mindig is rugalmasságot mutatott, hogy alkalmazkodjon az új politikai és gazdasági helyzethez Görögországban. A francia politikus elmondta, hogy a cél Görögország pénzügyi függetlenségének helyreállítása, ahogyan Írország és Portugália esetében is történt. Lagarde arra az álláspontra helyezkedett, hogy kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség: Görögországban mélyreható strukturális reformokat, illetve a növekedést támogató költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, a hitelezőknek ehhez megfelelő pénzügyi támogatást szükséges nyújtaniuk, és az adósság terén is lépéseket kell tenniük.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint Athén és a hitelezők álláspontja között mérsékelt a különbség, és jól tudni, miben nincs egyetértés. „Ha megvan az akarat, a mód is meglesz” – fogalmazott. Moscovici szerint a bizottság mindig a kompromisszum megtalálása érdekében dolgozott. A francia politikus szerint az Eurócsoportnak értékelnie kell a helyzetet, és döntenie, hogy lehetséges-e még a megállapodás.
Kockázatos pókerlépés Alekszisz Ciprasz görög kormányfő döntése, hogy népszavazással keveredjen ki a Brüsszellel folytatott tárgyalások zsákutcájából, a 2011-ben meghirdetett, majd visszavont népszavazás ugyanis Jéorjiosz Papandreu miniszterelnök bukásához vezetett – írta az AFP francia hírügynökség.
2011-ben – a pénzügyi válság kellős közepén – Görögország az Európai Unióval tárgyalt egy megállapodásról, amelynek értelmében egyebek mellett újabb megszorító intézkedésekért cserébe 100 milliárd euróval csökkentették volna a görög adósságot és új hiteleket nyújtottak volna Athénnak. A megállapodás után négy nappal Jéorjiosz Papandreu szocialista miniszterelnök általános meglepetésre bejelentette, hogy népi konzultációra bocsátja a tervet. A segélyprogramot összekovácsoló Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár ragaszkodott a megvalósításához. Végül Papandreu visszakozott és visszavonta a népszavazás tervét.
Az euróövezeti pénzügyminisztereknek a hitelprogram sorsával kapcsolatos döntésétől függetlenül Görögország életben marad – közölte szombaton Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.
Alekszisz Ciprasz hangsúlyozta, hogy bármilyen döntésre is jut az Eurócsoport, a görögök számára elég oxigén az életben maradásra – közölte a görög kormány egyik illetékese. A kormányfő állítólag telefonon hívta fel a német kancellárt és a francia államfőt, és közölte azt is, hogy a július 5-re kiírt referendumot mindenképp megtartják.
A görögök többsége támogatná a megállapodást egy közvélemény-kutatás szerint, amely még a kormányfő népszavazással kapcsolatos bejelentése előtt készült. Az Alco közvélemény-kutató intézet felmérését a Proto Thema című, vasárnaponként megjelenő újság ismertette.
Ebből kitűnt, hogy a megkérdezettek 57 százaléka támogatna egy megállapodást, és csak 29 százalékuk szeretne szakítani a hitelezőkkel. A felmérés 1000 fő részvételével június 24. és 26. között készült.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint az athéni kormánynak nincs felhatalmazása se elfogadni, se visszautasítani a hitelezők javaslatát, ezért folyamodott a népszavazás eszközéhez.
„Nincs felhatalmazásunk aláírni egy fenntarthatatlan és életképtelen javaslatot” – jelentette ki Varufakisz, hozzátéve: „de visszautasítani sincs felhatalmazásunk az emberek megkérdezése nélkül. Ők lesznek a legvégső döntőbírók, hogy elfogadjuk-e”.
Varufakisz, miután az Eurócsoport szombati tanácskozása nélküle folytatódott, elmondta: a következő napokban még lehetett volna javítani a javaslaton, amiről a görögök döntenének, és akkor a görög kormány javasolhatná azt a választóknak, hogy támogassák.
A görög pénzügyminiszter elmondta: a kormány megválasztása óta arra törekedett, hogy közös nevezőre hozza a hitelezőkkel megkötött, érvényes megállapodást és a saját céljait, de a hitelezők álláspontja szerinte az volt, hogy Athén bármit javasolhat, amíg az az, amit ők szeretnének. „Az elutasítás árt az Eurócsoport hitelességének egyenlő partnerek demokratikus intézményeként, és tartok attól, hogy ez a kár tartós lesz” – közölte Varufakisz, aki szerint az emberek többsége ráadásul nem hallgat majd a kormányra, és a javaslat támogatása mellett foglal majd állást.
A miniszter szerint a javaslattal az volt a baj, hogy a hitelezők által elvárt intézkedések recessziót okoztak volna, és azok válláról, akiknek vállalniuk kellene a terheket, és képesek is erre, azok vállára tette volna át, akiknek nem kellene további áldozatokat viselniük, és nem is képesek már erre.
Varufakisz úgy vélte, hogy a hitelezők javaslatában a számok sem stimmeltek. Fájlalta a görög miniszter azt is, hogy a javaslat semmilyen tervet nem tartalmazott, amely reményt adhatott volna az ország befektetőinek, hogy a konszolidáció és a kilábalás időszaka következik, semmi sem garantálta volna, hogy a javasolt öthónapos hosszabbítás után nem tartanak majd a felek ugyanott, mint most.
Varufakisz azt is elmondta, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az euróövezetből való kilépésről, csak az unió egészének elhagyásáról, ezért, ha Görögországot kikényszerítik a valutaunióból, az szerinte az alapszerződés megsértésével ér fel.
