A Fitch egyebek között azzal számol, hogy az alacsony olajár miatt, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok szankcióinak hatására 2016-ban csökkenhet az orosz olajtermelés.
Tavaly 526,753 millió tonna kőolajat bányásztak Oroszországban, ez 0,6 százalék növekedés éves szinten. Ennek alapján a napi olajterelés 1,443 millió tonna (10,58 millió hordó) volt, ami a legtöbb 1987 óta, amikor a napi olajtermelés 1,5 millió tonnát, napi 11,4 millió hordót tett ki.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium kedden azt közölte, hogy az iráni atomprogramról Bécsben létrejött megállapodás hatására a közeljövőben akár 55 dollár alá is csúszhat a kőolaj ára. A minisztérium szerint azonban az árcsökkenés nem tart sokáig, ezért továbbra is fenntartja az 55 dolláros idei átlagárra vonatkozó előrejelzését. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium szerint ugyanis ha Irán megkezdi olajtermelése növelését, akkor az OPEC a szervezet termelési kvótája csökkentéséről dönt.
A Fitch szakértői szerint Irán legkorábban 2016-tól kezdi növelni az olajtermelését, és évekre lesz szüksége ahhoz, hogy elérje a szankciók bevezetése előtti szintet. Irán jelenleg napi 1,1 millió hordó kőolajat exportál, a szankciók 2012. évi bevezetése előtt még 2,5 millió hordónyit értékesített külföldre.
Londoni elemzői vélemények szerint az iráni atomprogramról elért megállapodás nyomán jövőre megkezdődhet ugyan az iráni nyersolajtermelés növekedése, de valószínűleg hosszú évekbe telik, mire Irán vissza tudja emelni kitermelését a szankciók előtti szintekre.
Egyes citybeli házak várakozásai szerint mindazonáltal a megállapodás így is tartósan alacsony olajárakat eredményezhet.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az iráni olajkínálat robusztusabb ütemű felfutására számít.
A ház keddi helyzetértékelése szerint mivel a termelésből kivont iráni olajkutakat a szankciók szigorítása után rendezett körülmények közepette zárták le, ezeknek a mezőknek az újbóli megnyitása néhány hónapon belül érezhetően megemelheti a globális kínálatot. Ráadásul Iránnak jelentős tartalékolt készletei is vannak, amelyeket szinte azonnal a piacra tud vinni.
A CEBR londoni elemzői ennek alapján azzal számolnak, hogy jóllehet a Brent magához tér valamelyest az iráni atomprogramról kötött megállapodás bejelentése utáni árfolyamveszteségekből, hordónkénti ára azonban az idei év hátralévő részében is 60 dollár körüli szinteken marad.
