Mire költ el több száz milliárdot az MNB?

A jegybank leendő felügyelőbizottságának egyetlen ellenzéki tagja öt kormánypárti kollégájával áll majd szemben.

A nemzeti banknak már több mint egy éve nincs felügyelőbizottsága, mivel annak a 2014-es választásokkor lejárt a mandátuma. Korábban az volt ugyan a gyakorlat, hogy az fb egészen addig tisztségben marad, amíg fel nem áll az új szervezet, a jelenleg érvényes törvények viszont ezt nem teszik lehetővé. Így fordulhatott elő, hogy az elmúlt egy évben a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyeit ellenőrző bizottság nélkül működött, holott ez a helyzet szemben áll a jegybanktörvényben foglaltakkal.

Az ellenzék és a kormány a jogellenes állapot miatti felelősséget igyekszik egymásra tolni. A kormánypártok szerint hamarabb is felállhatott volna a bizottság, ha az ellenzéknek sikerült volna konszenzusos jelöltet találnia. Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke – tájékoztatott az MTI – tegnap az ülésen ki is jelentette, felajánlották azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki frakciók két tagot jelöljenek, ha ebben egyetértés alakul ki közöttük, de nem sikerült egyetértésre jutniuk.

Az ellenzék viszont azzal vádolja a kormányt, hogy tudatosan úgy alakították a szabályozást, hogy megnehezítsék az ellenzék dolgát. Olyan személy (és jogszabály) ugyanis nem létezik, akit az összes ellenzéki párt egységesen jelölni akarna a bizottságba. A Nyikos Lászlót jelölő Jobbik a napokban közleményt adott ki, melyben megjegyzik, hogy a Fidesz hosszú időn át elszabotálta, hogy megalakulhasson a felügyelőbizottság, miközben a korábbi ötpárti egyeztetésen azt hangoztatta, hogy minden parlamenti pártnak lesz benne delegáltja. Az ellenzékiek szerint egyáltalán nem véletlen, hogy több mint egy évig húzódott az új bizottság kijelölése, azt állítják, ez alatt az idő alatt a jegybank ellenőrzés nélkül költekezhetett.

Az elmúlt évben ugyanis rengeteg kritikát kapott az MNB, amiért olyan helyekre költötte a pénzt, amelyek a kritikusok szerint nem kapcsolódnak a jegybank érdekeltségi körébe. Több mint kétszázmilliárd forintot fordítottak például alapítványok létrehozására, többek között a már meglévő közgazdászképzésen kívüli oktatás megalapítására és finanszírozására. Emellett több ingatlant is vásároltak: így a tiszaroffi kastélyt, amely közel ötszázmillió forintba került, és a jegybanki dolgozók pihenését szolgálja. Megvásárolták 18 milliárd forintért az Eiffel Palace irodaházat, amihez piaci szakértők szerint hat-hét milliárddal kevesebbért is hozzá lehetett volna jutni. A jegybank egyik alapítványa hárommilliárd forintért vett egy villát is a Várban, ezt oktatási épületként kívánják használni.

Lapunkban korábban megjelentek olyan szakértői vélemények, amelyek szerint magával az ingatlanvásárlásokkal nem feltétlenül lehet gond, hiszen azoktól szükség esetén meg lehet válni, így a beléjük fektetett pénz nem vész el az adófizetők számára. Annál problémásabb viszont az épületek indokolatlanul magasnak tartott vételára. Ráadásul az is kérdéseket vet fel, hogy mire lehet felhasználni azt a jegybanki nyereséget, amelyből az MNB az alapítványokat finanszírozza és az ingatlanokat megvásárolta. A profit nagy része ugyanis a forint árfolyammozgásának köszönhető. Márpedig abban az esetben, ha a jegybank bármi okból veszteséges lenne, a hiányzó összeget a kormánynak kellene kipótolnia az adófizetők pénzén.