Matolcsy György azt követően nyilatkozott a Vs.hu-nak, hogy a HVG csütörtökön azt írta: az MNB a magyar felsőoktatás éves állami támogatásának mintegy másfélszeresét, 200 milliárd forintot adott saját, az unortodox tanok oktatására létrehozott alapítványainak.
Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a közgazdasági és pénzügyi oktatásban fordulatra, ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség. Megjegyezte azt is, hogy Magyarország sikere a következő évtizedekben a képzés megújításán múlik, az MNB alapítványai pedig az oktatási rendszer erősítését segítik elő.
Az MNB elnöke kiemelte: az alapítványokra, ingatlanberuházásokra fordított összeg nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetniük, a jegybank a nyereségéből fordított ezekre a kiadásokra.
Arra a kérdésre, hogy terveznek még az Eiffel Palace-hoz, vagy a tiszaroffihoz hasonló befektetéseket, vásárlásokat, azt válaszolta: összesen 90 milliárdos keretet hagyott jóvá az MNB igazgatósága ilyen jellegű ingatlanvásárlásra és -felújításra. „Biztosan nem veszünk még 21 ingatlant, hogy meglegyen a korábbi 22, de ha jó üzleti befektetést látunk, ami tovább segíti a jegybank pozitív mérlegét, vagy további igény merül fel a jegybank feladatai ellátása érdekében, akkor igen.”
Matolcsy György kiemelte: a 24 hónapos alapkamat-csökkentési ciklus hatásaként két év alatt 280 milliárd forintot takarított meg a jegybank, több százmilliárd forintot az üzleti szektor a kisebb kamatokon keresztül, és hosszabb távon évi több mint 300 milliárd forintot a költségvetés az alacsonyabb állampapírhozamokon keresztül.
Hangsúlyozta: a 280 milliárdos megtakarítás miatt lehetett az MNB nyereséges 2013-ban és pozitív eredmény várható a következő években is, ez teremtette meg a lehetőséget az alapítványok létrehozására, valamint az ingatlanok vásárlására.
A jegybank elnöke kitért arra: az MNB nyilvánosságra hozta alapokmányát, új „belső alkotmányát”, amelyben megfogalmazta: arra törekszik, hogy a jövőben ne terhelje a költségvetést, viszont ha nyereséges, akkor azt nem fizeti be osztalékként a költségvetésbe, hanem maga dönt annak felhasználásáról.
Rámutatott: a jegybank a következő években, évente 300 milliárd forinttal javítja a költségvetés pozícióját, ebből bármilyen célra lehet költeni, akár évente 1 százalékkal lehet csökkenteni a GDP-arányos államadósságot. Az MNB növekedési hitelprogramja az éves GDP-növekedés mintegy harmadát hozza, ez szintén többlet költségvetési bevételt jelent – emelte ki Matolcsy György.
Az Együtt–PM Szövetség a HVG cikkére reagálva jelezte: Matolcsy György jegybankelnök „elszabadult, és közös érdekünk megállítani”.
Pápa Levente, az ellenzéki csoport gazdaságpolitikusa újságíróknak azt mondta, hogy a jegybank példátlan módon és volumenben hozott létre öt alapítványt, amelyek kuratóriumait és felügyelőbizottságait „telepakolta jegybanki közép- és felsővezetőkkel”; maga Matolcsy György is ellát ilyen tisztséget. A politikus önmagában egy monetáris élénkítőcsomagnak is megfelelő mennyiségűnek nevezte az alapítványokra szánt összeget.
