A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, és összhangban van a jegybank korábbi kommunikációjával.
A tanács legutóbb július 22-én csökkentette az alapkamatot, 2,3-ről 2,1 százalékra. A döntést követően a központi bank bejelentette: véget ért a két éven át tartó, összesen 490 bázispontos kamatcsökkentési ciklus. Matolcsy György MNB-elnök közölte azt is, hogy az intézmény „tartós tartásra”, vagyis arra rendezkedik be, hogy az alapkamat 2015 végéig ezen a szinten marad. A jegybank 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor az alapkamat 7 százalékon állt.
A Reuters hírügynökség múlt heti felmérésén tizenhat elemzőből tizenöt számított kamattartásra, mindössze egy szakember vélte úgy, hogy újabb 10 bázisponttal csökkenhet az irányadó ráta.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Az előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat” – olvasható a jegybank kamatdöntéshez fűzött kommentárjában.
A testület várakozása szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése, azonban a kibocsátás az erősödő gazdasági aktivitás mellett is elmarad potenciális szintjétől, melyet csak a jövő év során közelíthet meg. A belső kereslet élénkülése ellenére külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliségi ráta az év eleje óta stagnál.
A tanács előrejelzése szerint a hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, vagyis az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. A konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás azonban fokozatosan gyengül, így az infláció az előrejelzési horizont végéig elérheti az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.
A közlemény arra is kitér, hogy a nemzetközi befektetői hangulat némileg romlott az elmúlt hónapban, főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusok, illetve a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások módosulásának hatására. A hazai pénzügyi eszközök kockázati felárai azonban érdemben nem változtak, a forint árfolyama – jórészt a régiós devizákkal együtt – gyengült.
A Monetáris Tanács szerint Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Az ország kockázati megítélését javíthatja az MNB önfinanszírozási koncepciója is. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint „a két évig tartó kamatcsökkentési ciklus lezárása után a várakozásoknak megfelelő kamatdöntéssel az MNB Monetáris Tanácsa kamattartási ciklusba kezdett. A makrogazdasági folyamatok lehetővé teszik a jegybanki alapkamat jelenlegi alacsony szinten tartását. A magyar kamattartási ciklus hosszát alapvetően az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank reakciói befolyásolják” – áll a Nézőpont Intézet munkatársának keddi gyorselemzésében.
„Matolcsy György MNB-elnök tartós tartásra vonatkozó iránymutatását a vezető jegybankok jelenlegi magatartása támogatja. Amennyiben az inflációs és a pénzügyi stabilitási folyamatok jelentősen nem változnak, lehetséges a laza monetáris kondíciók fenntartása” – véli Pesuth.
