Az IMF szerint az alacsony olajár, az euróövezetben és Japánban alkalmazott nagyobb monetáris ösztönzés, valamint az amerikai és a brit kamatemelési várakozások olyan környezetet alakítottak ki, amelyben nagyon sok a potenciális befolyásoló tényező. Noha a tőkekiáramlás és a valutájuk gyengesége miatt terhelt feltörekvő piacok a feszültségnek kevés jelét mutatták a dollár megerősödésének legutóbbi szakaszában, az államadósság magas szintje továbbra is gondot okozhat.
„Az amerikai dollár tartós felértékelődése, amit annak tulajdonítanak, hogy várhatóan egyre csak nő a különbség a rendszerszerűen fejlett gazdaságok monetáris politikája között, jelentős kockázatokkal jár más országokra nézve” – olvasható a valutaalap jelentésében.
A tanulmány szerint a fejlett gazdaságok nem immúnisak a tovagyűrűző hatások kockázataival szemben. Az amerikai kamatlábak várható emelkedése, ami a legtöbb közgazdász szerint szeptemberben történhet meg, nemcsak a dollárnak az euróval szembeni további erősödését, hanem az eurózónabeli kamatlábak növekedését is eredményezheti.
Az euróövezetbeli eszközvásárlások leszoríthatják az amerikai hosszú távú hozamokat, aláásva az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek a gazdaságélénkítő eszközök visszavonására tett minden kísérletét.
Az IMF szerint az Egyesült Államokba az euróövezetből begyűrűző hatások 2014 eleje óta „különösen nagyok”. A feltörekvő piacok sérülékenysége nagyobb, ha magas a bruttó államadósságuk, és ezen belül nagy arányú a devizahitel-tartozás. A jelentés Chile, Magyarország, Malajzia, Lengyelország, Törökország és Thaiföld esetében mutatott rá ilyen jellegű potenciális problémákra.
A valutaalap megállapította, hogy egyes országok számára a körülmények romlása esetén a vállalati eladósodottság mértéke jelentene problémát. A stressztesztek, amelyek a helyi valutának a dollárral szembeni 30, valamint az euróval szembeni 15 százalékos leértékelésével, a hitelfelvételi költségek 30 százalékos növekedésével és a jövedelem 20 százalékos csökkenésével számoltak, azt mutatták, hogy a kockázati adósság a teljes vállalati adósságállomány kétharmada fölé emelkedhet Bulgáriában és Magyarországon.
Az említett feltételekkel számolt forgatókönyv szerint a kockázati adósság a mintául vett 15 országban összesen 290 milliárd dollárral nőhet, és az összesített vállalati adósság 2013-ban mért 28 százalékos szintjéhez képest 34 százalékra emelkedhet.
