Az EIB 1990 óta helyez ki hiteleket Magyarországon, elősegítve ezzel a magyar gazdaság uniós felzárkózását – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, hogy Magyarország uniós tagságával egyidejűleg, 2004 májusa óta már a pénzintézet részvényeseként működik együtt az Európai Beruházási Bankkal. Az EIB-források lehetővé teszik a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló beruházások költségvetési kiadásainak hosszú lejáratú, alacsony kamatozású finanszírozását, miközben a meglévő és csökkenő államadósság szerkezete is kedvezőbbé válik. Varga Mihály beszámolt arról is, hogy az ország kedvező feltételekkel jut a hitelkerethez, amely változó kamatozású ugyan, árazása hosszabb távon is kedvező lesz.
Baranyay László, az EIB alelnöke a magyar kormány és az EIB kitűnő együttműködésének nevezte, hogy a hitelt a bank igazgatósága a múlt kedden tárgyalta, és a szerződést már hétfőn alá is írták. Megjegyezte, a hitelkerettel az EIB ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarország tartósan fenn tudja tartani a gazdasági növekedést, és új lehetőségeket kapjon a kohézió folytatásában.
