Az 1,5 milliárd euró hitelkeret részeként aláírt első hitelszerződés 500 millió euróról szól, amelyet Magyarország három éven belül használhat fel az uniós projektek társfinanszírozására, az operatív programok keretében megvalósuló projektek központi költségvetési kiadásainak refinanszírozására.
Varga Mihály elmondta: az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott kedvező kondíciójú források hozzájárulnak a Magyarország rendelkezésére álló uniós források mind szélesebb körben való felhasználhatóságához, Magyarország gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításához és az emberek életkörülményeinek javításához.
Emlékeztetett arra: Magyarország legutóbb 2015 júniusában kötött egy 0,5 milliárd eurós hitelszerződést az EIB-bel egy 1 milliárd eurós keret részeként, három uniós program megvalósításához kapcsolódva. Kiemelte, hogy a 2014–20-as programozási időszakra az EIB most egy újabb, 1,5 milliárd euró összegű hitelkeretet biztosít Magyarország számára, a hitelt ebben az esetben is több részletben, külön-külön hitelszerződések révén veheti igénybe az ország.
Varga elmondta, hogy a hétfőn aláírt első hitelszerződés összege 500 millió euróról szól, de az EIB 1,5 milliárd euró hitelkerete a 2014–20-as programozási periódus négy operatív programja, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop), a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop), a Terület- és településfejlesztési operatív program (Top) valamint az Emberierőforrás-fejlesztési operatív program (Efop) keretében megvalósuló projektek központi költségvetési kiadásainak refinanszírozását biztosítja majd.
A hitelkeret felhasználása az európai uniós programokkal összhangban hozzájárul majd a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítéséhez, a munkahelyteremtő beruházások támogatásához, az ipari parkok fejlesztéséhez, illetve barnamezős iparterületek megújításához.
Varga Mihály kiemelte: e célok mellett turisztikai szervezetek fejlesztését, illetve nemzeti turisztikai marketing- és keresletösztönző program megvalósítását teszi lehetővé az EIB hitele.
Az EIB 1990 óta helyez ki hiteleket Magyarországon, elősegítve ezzel a magyar gazdaság uniós felzárkózását – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, hogy Magyarország uniós tagságával egyidejűleg, 2004 májusa óta már a pénzintézet részvényeseként működik együtt az Európai Beruházási Bankkal. Az EIB-források lehetővé teszik a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló beruházások költségvetési kiadásainak hosszú lejáratú, alacsony kamatozású finanszírozását, miközben a meglévő és csökkenő államadósság szerkezete is kedvezőbbé válik. Varga Mihály beszámolt arról is, hogy az ország kedvező feltételekkel jut a hitelkerethez, amely változó kamatozású ugyan, árazása hosszabb távon is kedvező lesz.
Baranyay László, az EIB alelnöke a magyar kormány és az EIB kitűnő együttműködésének nevezte, hogy a hitelt a bank igazgatósága a múlt kedden tárgyalta, és a szerződést már hétfőn alá is írták. Megjegyezte, a hitelkerettel az EIB ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarország tartósan fenn tudja tartani a gazdasági növekedést, és új lehetőségeket kapjon a kohézió folytatásában.
