Igen a reklámadóra?

Még nem fejezte be a közteher vizsgálatát az Európai Bizottság.

Úgy tűnik, a nyári módosítást követően már megfelel Brüsszelnek a magyar reklámadó – közölte lapunkkal Balogh László adószakértő. Az Európai Bizottság (EB) idén márciusban kezdeményezett mélyreható vizsgálatot a közteher kapcsán, és ennek lezárultáig megtiltotta Magyarországnak az adó progresszív kulcsának alkalmazását. A Reklamado.blog.hu szerzője annak kapcsán kereste fel az EB-t, hogy augusztusban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményt adott ki, melyben az állt, hogy a hatóság felfüggeszti a dohányipari vállalkozások progresszív egészségügyi hozzájárulását. Mint írta, ennek hátterében az áll, hogy a bizottság a reklámadó mélyreható vizsgálatához hasonló eljárást kezdeményezett a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásával kapcsolatban is. Az eljárás ideje alatt a bizottság felfüggesztő rendelkezéssel megtiltotta Magyarországnak az ilyen típusú közteher alkalmazását.

Mivel Balogh László szerint a reklámadóval összefüggésben szinte ugyanilyen eljárás van folyamatban, felkereste a NAV-ot azzal kapcsolatban, hogy ebben az esetében miért nem mentesülnek az adózók a kötelezettségek alól. Azt a tájékoztatást kapta, hogy mivel az Országgyűlés július 5-i hatállyal módosította a reklámadóról szóló törvény rendelkezéseit, ezért a hatályos szöveget kell irányadónak tekinteni a kötelezettségük teljesítése során.

Az új jogszabály a reklámot közzétevők számára 100 millió forintos bevételig nulla, fölötte pedig 5,3 százalékos adókulcs alkalmazását írja elő. Ez szintén kimeríti a progresszív adóztatás tényét Balogh László szerint. Az adóhatóság munkatársai pedig arról tájékoztatták, hogy az EB vizsgálata nem az új, jelenleg érvényben lévő jogszabályra irányul, hanem a korábban hatályos törvényt vizsgálja.

A szakértő ezután a bizottsághoz fordult, akik közölték, úgy tűnik, hogy a módosított magyar törvény már nem valósít meg árbevétel arányos progresszív adóztatást. Ez egyben tehát azt is jelenti, hogy a bizottság az új jogszabály adókulcsaiban már nem lát kivetnivalót. A bizottság közleményében kiemelte, hogy a vizsgálat még most is folyamatban van, de azt nem tudták megmondani, hogy a végleges döntés mikorra várható.

A szakértő szerint azonban a reklámpiac számára jelenleg nem a reklámadó jelenti a legnagyobb problémát. Július 4-én, egy nappal a reklámadó új szabályainak életbelépése előtt lett hatályos az úgynevezett bónusztörvény, ami a hirdetői láncolat közötti viszonyokat próbálja új alapokra helyezni. A reklámtörvény kiegészítése előírja, hogy a meglévő szerződéseket szeptember 30-ig kell módosítani az új szabályoknak megfelelően. A legnagyobb gond szerinte ezzel az, hogy a piaci szereplők számára még egyetlen illetékes szerv sem adott ki hivatalos állásfoglalást arról, hogy miként kell értelmezni az új passzusokat. Mint írta, már egy olyan egyszerű kérdés megválaszolása is fejtörést okoz, hogy szerződhet-e a reklámközvetítő a reklám közzétevőjével, illetve hogy kinek állíthatja ki a reklám közzétevő a számlát az általa teljesített szolgáltatásokról. A törvénymódosítás előírja a fogyasztóvédelmi hatóságnak, ha ebben a rendszerben valahol szabálytalanságot észlel, akkor a jogtalanul szerzett vagyoni előny tízszeresét kell kiszabnia bírságként.