Mint írták, Lázár János kedden munkalátogatáson járt Brüsszelben. Tárgyalt Dominique Ristorival, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezetőjével, akivel áttekintették a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges engedélyezési eljárások menetét, és megállapították, hogy megfelelően halad. Az egyeztetésen szó esett egyéb aktuális energetikai tárgyú kérdésekről is.
Lázár János Margrethe Vestagerrel, az Európai Unió versenyjogi ügyekért felelős biztosával az atomerőmű bővítésének engedélyezési eljárásáról egyeztetett.
A Miniszterelnökség közleménye szerint a miniszter és a biztos megállapította: nincs érdemi akadály a beruházás előtt, ugyanakkor közösen elfogadott, pontos ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy a beruházás megfelelően haladjon. Emellett egyetértettek abban, hogy közös érdek, hogy mindenben az európai uniós joggal és a versenyjogi szabályokkal összhangban, ugyanakkor minél gyorsabban lezáruljon – olvasható.
Lázár János látogatást tett Magyarország brüsszeli állandó képviseletén is, ahol állománygyűlés keretében adta át az október elsejével kinevezett három új nagykövet: Várhelyi Olivér, Stelbaczky Tibor és Rusz Harry Alex megbízólevelét. A közlemény szerint a miniszter a gyűlésen megköszönte Györkös Péter munkáját, és kiemelte, hogy a leköszönő nagykövetre legalább ilyen fontos feladatok várnak Berlinben, ahol folytatja a munkáját.
Szigorú uniós, magyar és nemzetközi előírásoknak megfelelően járnak el az atomerőmű tervezéskor, ezért számos biztonsági rendszerrel látják el – hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos a Die Presse című osztrák napilap keddi számában megjelent interjúban.
A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondta: a nagyon valószínűtlen, ám súlyos következményekkel járó kihatásokat is végigvették a környezetterhelési tanulmányban, a Duna felmelegedéséről szóló vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy ez a folyó állat- és növényvilágát nem fogja veszélyeztetni.
Az újságíró felvetésére, miszerint az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint aggasztó, hogy orosz technológiával készült atomerőmű épülhet Ausztria közelében, a kormánybiztos kifejtette: ezek a típusú kijelentések inkább az osztrák belpolitikának szólnak, kevés közük van a paksi bővítéshez. Elmondta: a hivatalos megbeszélések során nem hangzottak el ilyen érvek, és meglátása szerint megalapozatlanok azok az állítások, miszerint a környezetterhelési tanulmányban nem vették kellően figyelembe, hogy radioaktív anyag juthat a környezetbe, így Ausztriába is.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miért tér el Magyarország attól az uniós céltól, hogy az Oroszországtól való energiafüggését csökkentse, Aszódi Attila rámutatott: német és osztrák cégek is együttműködnek Oroszországgal, a Roszatom 34 százalékos részesedésével pedig Finnországban épül atomerőmű. Mint mondta, Oroszország energiatechnológia és energiaforrás szempontjából fontos partner nemcsak ma, hanem a jövőben is, és nem csupán Magyarország számára.
Aszódi Attila arról is beszélt, hogy Magyarországnak Ausztriához viszonyítva teljesen más adottságai vannak, egyebek mellett nem áll rendelkezésére vízenergia. Ezért van az országnak szüksége atomenergiára, hogy olcsón és megbízható módon tudjon áramot előállítani. Aláhúzta: Magyarországnak még így is nagy mennyiségben kell importálnia áramot.
A kormánybiztos elmondta: az erőmű a piaci elvek szerint működik majd, tiltott támogatásokra nem kerül sor. Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar-orosz megállapodást, Oroszország alvállalkozókkal építi fel az erőművet. Erre szintén ki fogják írni a pályázatot, amelyet már nagy érdeklődés övez különböző vállalatok, például az Alstom, Siemens és Rolls-Royce részéről – ismertette a kormánybiztos.
