A német autógyárat azzal gyanúsítják, hogy csalásra lehetőséget adó szoftverrel üzemelő dízelmotorral látta el világszerte a járműveit. A párizsi ügyészség a Franciaországban eladott gépkocsik ügyében indított eljárást. A francia vizsgálatot egy párizsi önkormányzati képviselő feljelentése nyomán indították el.
A legnagyobb európai autógyártó korábban elismerte, hogy mintegy tizenegymillió, EA189 típusú motorral üzemelő autóba telepítettek olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban nem. Ebből közel egymilliót Franciaországban adtak el.
A francia nyomozás az egészségre vélhetően veszélyes termékkel elkövetett súlyos csalás ügyében indult, miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dízelmotorok kipufogógázait 2012-ben rákkeltőnek nyilvánította.
Ségolene Royal francia környezetvédelmi miniszter a múlt héten jelentette be, hogy véletlenszerű teszteléseket végeznek a Franciaországban forgalmazott valamennyi márkájú gépkocsiból mintegy százon, hogy ellenőrizzék, betartják-e a környezetvédelmi előírásokat. A tárcavezető „az állam és az adófizetők meglopásáról” beszélt annak kapcsán, hogy kiderült, a Volkswagen csalt bizonyos modelljei károsanyag-kibocsátását illetően, s jelezte: a minisztérium már vizsgálja, hogyan tudná visszafizettetni a VW-csoporttal az állami támogatást, amelyet az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek vásárlásához nyújtott a vásárlóknak.
A párizsi ügyészségen indult vizsgálattal egy időben egy környezetvédő egyesület, valamint Volkswagen-tulajdonosok és a Volkswagen-csoport francia részvényesei országszerte több feljelentést is tettek.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a Volkswagen német járműipari csoport teszteredmény-hamisítási botrányának valószínűleg csak korlátozott hatása lesz a magyar gazdaságra. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a felzárkózó térség kilátásairól összeállított, pénteken ismertetett átfogó előrejelzésükben kiemelték, hogy az autóipar adja a magyar ipari termelés 20-22 százalékát, az export 10 százalékát, és a magyar hazai össztermék (GDP) 4 százalékát.
