Csak időlegesen csökkentette a késedelmesen fizető adósok számát a bankok elszámoltatása – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank tegnapi sajtóbeszélgetésén. Fábián Gergely igazgató a stabilitási jelentés bemutatásakor magyarázatként elmondta, a díjtúlfizetéseket első lépésben a felhalmozott tartozásokból vonták le a bankok, így sok adós kikerült a tartósan nem fizetők táborából. Miután azonban sokan továbbra sem fizetnek, ismét emelkedőben a nem fizetők csoportja, s most már gyakorlatilag ugyanannyi – hozzávetőlegesen 140 ezer család –, mint az elszámolás előtt.
Általános probléma, hogy az adósoknak vagy egyáltalán nincs jövedelmük, vagy messze nem elég a törlesztőrészletek fizetéséhez. Megoldás lehetne, ha az adósok és a bankok közösen értékesítenék a hitellel megterhelt ingatlant. Ez esetben kisebb lakásba költözve megoldaná lakhatását az ügyfél, s kifizethetné tartozását is. Az adatok azonban azt mutatják, erre sok esetben nincs lehetőség, mert a nem fizetők csaknem hetven százaléka községben vagy kisvárosban él, ahol az ingatlanok csak korlátozottan forgalomképesek. A jegybank felmérése szerint a bajban lévőknek közel fele bár tudja, hogy veszélybe kerülhet lakhatása, mégsem érzi ezt valódi fenyegetésnek. Pedig az összes érintett tizedének van is akkora jövedelme, hogy törleszteni tudná adósságát, mégsem teszi. Mindezek alapján a jegybank szakértői úgy vélik, ha az adósok oldaláról nagyobb együttműködési készség mutatkozna, s a bankok is nagyobb lendületet vennének, csökkenthető lenne a nem- fizető hitelek száma. Ezzel együtt úgy számolnak az MNB-nél, hogy két-három éves távlatban csak minimális mértékben csökkent a tartósan nem fizetők aránya a hitelportfólión belül.
A vállalati hitelezést elemezve arra hívták fel a figyelmet, hogy egyelőre nem nyerte vissza válság előtti dinamikáját az ágazat. A jegybank tervei szerint a növekedési hitelprogram jövő évi kivezetésével párhuzamosan növekedhet a vállalatoknak nyújtott piaci hitelek mennyisége azzal, hogy megindul a növekedéstámogató program. Várakozásaik szerint a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek 5–10 százalékkal növekedhetnek. De a hitelezés bővülését segítheti az is, hogy a MARK Zrt. várható jövő évi indulásával megszabadulhatnak a bankok a bedőlt kereskedelmi hitelektől.
A stabilitási jelentésben arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyarországi bankok – még az elszámolások miatti pluszkiadásokat, valamint a szabályozás szigorodása miatti költségnövekedést is figyelembe véve – jelentősen magasabb költségszinten, s alacsonyabb jövedelmezőséggel működnek, mint a nyugat-európai hitelintézetek.
