Kérdéseket lehet – névtelenül – feltenni a kartellekkel, az engedékenységi politikával és eljárással, valamint az informátori díjjal kapcsolatban is. Hasonló kommunikációs eszköz csak Németországban működik – tette hozzá az elnök. Az engedékenységi politikáról Juhász Miklós kifejtette, aki feltárja a kartellt, kiszáll belőle, és bizonyítékot szolgáltat, valamint együttműködik a versenyhatósággal, az mentesülhet a bírság alól vagy alacsonyabb bírságra számíthat. Aki először lép, az teljesen mentesül a bírság alól, az utána következők 20-50 százalékos engedményt kapnak. Magyarországon 2004-ben egy GVH-közlemény honosította meg az engedékenységet, a versenytörvénybe pedig 2009-ben került be, az uniós szabályokkal egyezően. Az uniós kartelleljárások harmada indul engedékenységgel, ez Magyarországon csak 15-30 százalék, ezért fontos tudatosítani az engedékenység jelentőségét – hangsúlyozta a GVH elnöke.
Egy felmérés szerint a cégvezetők 22 százaléka nem hallott a versenytörvényről, harmaduk pedig úgy vélte, hogy a piac felosztása nem jogellenes – jegyezte meg. Az engedékenység jegyében a bírság elengedése vagy mérséklése elősegíti a kartellek feltárását. Egy másik elemzés szerint a kartellek 10 százalékkal emelik az árakat, amelyeket a fogyasztók fizetnek meg, ezért megszüntetésük többet ér, mint az elengedett bírság – érvelt Juhász Miklós. Kérdésként merült fel az, hogy az engedékenységgel azért nem élnek a cégek, mivel attól tartanak, hogy kizárják magukat a piacról. Füzesi Géza, a GVH felderítő irodájának a vezetője azt mondta, a gyakorlati tapasztalat az, hogy továbbra is a piacon maradnak és ez egész Európára igaz. Az engedékenységi politika népszerűsítésére Nem marad köztetek címmel kommunikációs kampányt indít a GVH. Ennek célja elsősorban a kkv-k elérése, azok versenytudatosságának a javítása – ismertette Tevanné Südi Annamária, a GVH főtitkára.
