Az állami vezetők súlyos szemléletbeli problémákkal küzdenek

Veszélyben a rezsicsökkentés a szolgáltatók és az önkormányzati vezetők látásmódja miatt.

Az ÁSZ idén kiemelt hangsúlyt helyezett az önkormányzati gazdasági társaságok ellenőrzésére, a számvevők 35 távhőszolgáltató és 9 hulladékgazdálkodó cég ellenőrzését végezték el – emelte ki Domokos László. „Felhívtuk a figyelmet a társaságok számviteli, gazdálkodási hiányosságaira, amelyek veszélyeztethetik a tulajdonos önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, valamint a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságát is” – mondta.

Az elnök rámutatott arra, hogy szervezete az állami és önkormányzati gazdasági társaságok ellenőrzési tapasztalatai alapján fogalmazta meg javaslatait az állami cégek menedzsmentmegújítása érdekében. Domokos szerint lényeges, hogy a köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó cégeket – amelyek nem ritkán százmilliárdos közvagyon kezelnek, és százezreknek biztosítanak közszolgáltatásokat – a legfelkészültebb vezetők irányítsák. Az elvárásokat és a juttatásokat is közelíteni kell az üzleti szférában bevált gyakorlatokhoz, a cégeket és a vezetők munkáját pedig folyamatosan értékelni kell a szabályosság, eredményesség, gazdaságosság szempontjából.

Emlékeztetett arra: az ÁSZ javaslatait szeptemberben kormányhatározatba is foglalták, amely tartalmazza, hogy az állami cégek vezetőinek szigorú etikai elveknek kell megfelelniük.

Domokos László hangsúlyozta: „Az ÁSZ-nál tervezzük, hogy beépítjük az ellenőrzéseinkbe a menedzsment teljesítményének értékelését a kormányhatározatban is megfogalmazott szempontok szerint.” Az eddigi tapasztalatok alapján az ellenőrzöttek többségénél nem, vagy csak részben valósult meg az intézmények tevékenységére és céljára vonatkozó eredményes, hatékony és gazdaságos működés. A legtöbb esetben a teljesítmény értékelésének legalapvetőbb lehetőségei sem voltak biztosítottak, az intézmények ugyanis sem kitűzött célokat, sem mérhető mutatókat nem határoztak meg. „Világos, mérhető célok nélkül nem várható el eredmény sem” – hangsúlyozta az elnök. Lényeges, hogy minden közpénzt felhasználó szervezet folyamatosan biztosítsa a szabályos, a korrupciót már szervezeti szinten megelőző integritásalapú működést – jegyezte meg.

Az elnök elmondta azt is, hogy az Állami Számvevőszék 2015-ben 221 jelentést és 25 elemzést hozott nyilvánosságra. Az idén befejezett ellenőrzések csaknem 750 közpénzt használó szervezetet érintettek, ezek közül több mint 350 szervezetnek az ÁSZ közel 2000 intézkedést igénylő javaslatot fogalmazott meg.

Arra is emlékeztetett, hogy az adóhatóságot érintő számvevőszéki ellenőrzéssel hozzájárultak a NAV működési és szervezeti megújításához, az adóbeszedés és hátralékkezelés hatékonyságának a növeléséhez. A Magyar Nemzeti Bank és a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzésével ráirányították a figyelmet a pénzügyi felügyelet korábbi hiányosságaira, ezzel támogatták az MNB kontrollmechanizmusainak megerősítését. Az ÁSZ elvégezte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó rendszerellenőrzését, az ellenőrzési tapasztalatok összegzése alátámasztotta a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakításának indokoltságát. „Mindhárom terület – a hatékony adóbeszedés, a jól működő pénzügyi felügyelet és az uniós pénzek felhasználása – meghatározó az ország jövője szempontjából” – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Az ÁSZ befejezte a minden állami felsőoktatási intézményre kiterjedő rendszerszintű ellenőrzését is. „Hozzájárultunk a felsőoktatási intézmények működését szabályozó törvények megújításához, az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodására vonatkozó előírások és a tulajdonosi joggyakorlás megerősítéséhez” – mondta Domokos. Az ÁSZ 2015-ben elvégezte továbbá 22 állami erdőgazdaság ellenőrzését, és az állami vagyongazdálkodás mintegy két évtizede fennálló problémáira irányította rá a figyelmet – mutatott rá az elnök.

Ismertette azt is, hogy az idén az ÁSZ összesen 171 alkalommal értesítette valamely hatóságot az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre, súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. A nyomozó hatóságoknak tett értesítések nyomán leggyakrabban hűtlen kezelés, számviteli rend megsértése és költségvetési csalás gyanúja merült fel. A 22 ellenőrzött állami erdőgazdaságból 21-nél kellett a könyvvizsgálói kamarához fordulni, mivel a könyvvizsgálók által évről évre auditált mérlegek nem a valós állapotot tükrözték. A NAV irányába tett értesítések 70 százaléka a 2014-es országgyűlési választások kampánypénzeinek ellenőrzése során feltárt szabálytalanságokhoz kapcsolódott.

A közbeszerzési szabálytalanságok közül a legtipikusabb a közbeszerzési eljárás mellőzése, valamint a megkötött szerződések jogszerűtlen módosítása volt. Az ÁSZ által kezdeményezett közbeszerzési jogorvoslati eljárások során a Közbeszerzési Döntőbizottság idén összesen 5,6 millió forint bírságot szabott ki. A közbeszerzési szabálytalanságok túlnyomó részét felsőoktatási intézmények és egészségügyi intézmények – még folyamatban lévő – ellenőrzései során tárták fel a számvevők – mondta Domokos László.