Sorra kerülnek elő a paksi atomerőmű bővítéséről a kormány által eddig elhallgatott információk. Az Európai Unióval folytatott egyeztetések, illetve a most zajló uniós vizsgálatok során ugyanis a kormányzat kénytelen olyan kérdésekre is választ adni, amelyekre eddig nem volt hajlandó – nyilatkozta lapunknak Kóbor József, az LMP nukleáris szakszóvivője, akit azzal kapcsolatban kérdeztünk, hogy a napokban Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője a blogján közzétette azt a kétszáz oldalnyi dokumentumot, amelyet az Európai Bizottság küldött meg neki az EU és a magyar kormány paksi bővítéssel kapcsolatos levelezéséről. Jávor Benedek szerint a bizottság aggodalmát fejezte ki a beruházással kapcsolatos néhány műszaki, környezetvédelmi és pénzügyi kérdéssel összefüggésben.
Kóbor József szerint a szakemberek számára több, az építkezéssel kapcsolatos információ már korábban ismertté vált, amit a kormány igyekezett elhallgatni a nyilvánosság elől. Tudni lehetett például azt, hogy a jelenleg működő paksi atomerőmű geológiai törésvonalon fekszik, s mellé épülnének az új blokkok.
Így ismét fel kellene mérni a területet, és az adatok ismeretében újra dönteni arról, hogy a terület földtani, illetve földrengésvédelmi szempontból alkalmas-e az építkezésre. Ugyancsak gondot okozhat a két új, 1200 megawattos blokkban keletkező kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése. Az elhasználódott kazettákat ugyanis visszaküldhetjük Oroszországba újrafeldolgozásra, de az annak során visszamaradó, erősen sugárzó hulladékot vissza kell fogadnunk az országba, és gondoskodnunk kell végleges elhelyezéséről. A másik megoldás pedig az lehet, hogy az elhasznált fűtőegységeket egyenesen, végleg magyarországi lerakóban helyezzük el.
Ám mindkét esetben problémát jelent, hogy nincs nagy aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó végleges lerakó az ország területén. Kutatások is csak a Pécs melletti Boda térségében – mint a befogadóállomás leendő helyszínén – zajlanak, ám a térségben élők egyetértése nélkül. Ezért az atomtemető ügyében aláírásgyűjtés kezdődött a lakosság körében – jegyezte meg a szakember. Hozzátette: abban az esetben, ha a kormányzat csökkenti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap befizetéseit, vagy kifosztja az alapot a rezsicsökkentés égisze alatt, akkor nem is lesz forrás a nagy aktivitású hulladékokat befogadó létesítmény megépítésére, a most működő blokkok leállítás utáni leszerelésére, valamint a bontás során keletkező szennyező anyagok elhelyezésére.
