Ez csupán a világ teljes felhasználásának 0,35 százalékát teszi ki, de a jelenlegi túlkínálat ellenére könnyen felszívja majd a piac. Ez főként annak fényében tűnik reálisnak, ha figyelembe vesszük az olajkereslet – elsősorban az alacsony árak miatti – gyors növekedésére vonatkozó prognózisokat. Mindazonáltal az iráni olajszállítmányok további növelése aligha fog bekövetkezni, elég, ha csak a kiszámíthatatlan árazási környezet miatt vonakodó nemzetközi befektetők távolmaradására gondolunk.
Itt kell megemlítenünk, hogy Irán gázfogyasztása 2011 és 2014 között 14 százalékkal, 154 milliárd köbméterről 176 milliárd köbméterre emelkedett. A kitermelés volumene ezzel arányosan nőtt, az import-export arány is meglehetősen stabil, és a belföldi gázpiac gyorsan növekszik.
A gázkészletek legnagyobb hányadát az ország déli részén tárolják, miközben a fogyasztás túlnyomóan az északi területekre korlátozódik. A rosszul optimalizált szállítások és tárolókapacitások megnehezítik a fogyasztók ellátását, ezért Irán főként a téli időszakban kénytelen a hiányzó mennyiségeket Türkmenisztánból importálni. Várakozásaink szerint Irán a saját szükségleteinek kielégítésére használná az olcsóbb gázt, így stabilizálva a belső piacot és felgyorsítva az olajexportot. A beruházások hiányát figyelembe véve Irán aligha fog exportra szánt extra gázmennyiséggel rendelkezni az elkövetkezendő négy-öt évben.
