Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón elmondta: hétfőn a házszabálytól való eltéréssel kérik a törvényjavaslat tárgyalását. A képviselők négyötödének támogatása szükséges ahhoz, hogy még az idén megszülethessen a törvény, ehhez kérik majd az ellenzéki pártok együttműködését is. Ennek hiányában csak februárban kezdődhet a törvényjavaslat érdemi tárgyalása.
Amennyiben megkapják a támogatást, már jövő kedden meg tudja szavazni a parlament a törvényt, és el tudják indítani az egyedi elszámolásokat. Ezzel a lépéssel sikerül lezárni a pénzügyi szektorban tapasztalt anomáliák rendezését, és a brókercégek frontján is egy olyan szabályozás, felügyeleti rendszer jön létre, amely kizárja a hasonló esetek megismétlődését – tette hozzá.
Völner Pál felidézte: az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a jogszabály egyes rendelkezéseit. Egyebek mellett úgy ítélte meg, hogy nem lehet kimondottan egy cégre vonatkozóan megalkotni egy ilyen jogszabályt. Ennek korrigálása megtörtént, azokra az esetekre vonatkozik majd a törvény, amelyeknél ugyanaz a cégcsoport forgalmazott és bocsátott ki a kötvényt, tehát a cégek köre bővülni fog.
A 30 millió forintos értékhatárt nem kifogásolta az Ab, de észrevételezte, hogy nem lehet általános kártérítés, hanem a korábbi hozamokkal, kamatokkal csökkenteni kell az összeget, ennek is eleget tesz az új jogszabály.
A 30 millió forintos kártalanítási határon belül a Befektető-védelmi Alap (Beva) korábbi szabályzatához hasonlóan az önrészt viselni kell, ennek mértéke 3 millió forintig nulla százalék, az afölötti összegnél 11 százalék. Mintegy 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell önrészt viselnie – fűzte hozzá.
A kártalanítás finanszírozása MNB hitelből, kötvényből történik, amelyek után az Ab döntésének megfelelően hozamot kell majd fizetnie az alapnak, éves szinten a befizetések összegével fog a kötvény megtérülni, várhatóan tíz év alatt rendeződik a teljes kártérítési összeg – mondta Völner Pál.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a befektetési szolgáltatókat érintő visszaélések miatt a tőkepiacba vetett bizalom megingott, amelyet a jogalkotási feladatokon túl egyedi intézkedéssel lehet visszaállítani. Ez pedig úgy érhető el, ha a jogalkotó biztosítja azt, hogy a károsultak egyszerűbb igényérvényesítési lehetőséggel, gyorsan és kiszámítható módon jussanak hozzá ahhoz a pénzösszeghez, amely kárukat enyhíteni tudja.
A jogalkotó egyszeri alkalommal kívánja méltányosságon alapuló juttatásban részesíteni a törvényjavaslat alapján kárrendezésre jogosultakat – hangsúlyozzák.
A Magyar Bankszövetség, tudomásul véve a kárrendezési törvényt, arról biztosította a kormányt, hogy tagintézményei a jogszabály maradéktalan betartásával fogják elősegíteni annak végrehajtását – közölte Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára az MTI-vel azt követően, hogy az igazságügyi miniszter szerdán benyújtotta a parlamentnek az új Quaestor-törvény tervezetét.
A főtitkár kiemelte: a csaló brókerek áldozatainak kárrendezéséről a kormány több fordulóban egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel. A szakmai szervezet továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az egyes rosszhiszemű szereplők által okozott kárért nem tehetőek felelőssé a vétlen pénzintézetek, ezt az Alkotmánybíróság is megerősítette – mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy a taláros testület döntése nyomán szükségessé vált új törvény előkészítése során a Magyar Bankszövetség tudomásul vette a kormányzati szempontokat, és a felek figyelemmel voltak a nemzetközi kötelezettségekre is. Mindezek és különösen a méltányos fogyasztóvédelmi elvek mentén alakította ki a kormányzat a kárrendezési törvény új tervezetét.
