Kampánnyal készülnek Matolcsyék a karácsonyra

Tudatos ünnepek címmel indítják útjára.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteki közleménye szerint a jegybank a kampány keretében Karácsonyi pénzügyeink címmel önálló aloldalt hozott létre fogyasztóvédelmi honlapján, online Navigátor füzetet jelentetett meg a várható kiadások felelős megtervezéséről, Facebook-oldalán pedig hetente tájékoztatja az olvasókat a témával kapcsolatos főbb tudnivalókról, háztartási költségvetés-kalkulátorával pedig segíti a kiadások megtervezését.

A jegybank megállapítja: karácsony előtt sokan rövid lejáratú, kis összegű fogyasztási hiteleket igénybe véve vásárolnak ajándékokat. Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy a fogyasztók kellő körültekintéssel mérlegeljék anyagi lehetőségeiket, teherviselési képességüket. A teljesíthetetlen, súlyos anyagi terhet jelentő hitelszerződések megkötésének elkerülése érdekében a hitelszerződés aláírása előtt érdemes tájékozódni a fogyasztási hitel jellemzőiről, kondícióiról, következményeiről, és a hozzájuk kapcsolódó esetleges egyéb kötelezően igénybe veendő pénzügyi termékről (például folyószámla, hitelkártya) – hívja fel a figyelmet az MNB.

Az MNB-hez érkezett, az áruhitelekre vonatkozó ügyfélpanaszok szerint sokan változatlanul nem látják át, hogy egy 0 százalékos kamatú fogyasztási hitelnek is lehetnek költségei. A hitelek tényleges terhét nem a kamat, hanem a valamennyi költséget összefoglaló teljeshiteldíj-mutató (thm) jelzi. Gyakori ügyfélpanasz, hogy azért nem kaptak kellő tájékoztatást a hitelfelvételkor, mert az áruhitelt nem a pénzügyi intézménynél, hanem a közvetítőként eljáró értékesítőnél – például az áruházban, boltban – igényelték. Ennek elkerülésére célszerű a hitelszerződés aláírása előtt mindenképpen elkérni és alaposan átolvasni a szerződéses feltételeket, és az ahhoz tartozó egyéb dokumentumokat is.

Késedelem esetén a felszámított késedelmi kamat az eredeti hiteldíj többszöröse lehet, ennek mértékéről is szükséges tájékozódni.

Célszerű előzetesen átnézni a havi törlesztési határidőket is, hogy azok ne essenek korábbi napra, mint amikor például a fizetés, egyéb jövedelem megérkezik. Ellenkező esetben az ügyfélnek a késedelem miatt többletköltsége keletkezhet. Sokak téves ismereteivel ellentétben a hiteltörlesztés elmaradása esetén a személyi kölcsönöknél is veszélybe kerülhet az adós ingatlantulajdona – olvasható a közleményben.

A hitelkártyáknál fontos, hogy (az általában 45 napos) vásárlási és türelmi időszak végéig nemcsak a minimálisan előírt havi összeget, de minden tartozást, díjat meg kell fizetni ahhoz, hogy ne számítsanak fel jelentős kamatot.

A pénzügyi intézményeknek a törvény szerint a hitelkártya-szerződéseknél is évente egyszer írásban, közérthetően kell tájékoztatniuk ügyfeleiket az azok által kifizetett költségekről, díjakról. Hitelkártyát kizárólag a fogyasztó kifejezett kérésére adhat számára a pénzügyi intézmény – írja az MNB. Azt is kiemelik, hogy jogsértő, ha a pénzügyi intézmény az ügyfél kérése nélkül emeli meg a hitelkártya keretét, s növeli meg ezáltal annak járulékos költségeit is.

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítésekkel kapcsolatos fogyasztói panasz, hogy ezeken az alkalmakon a fogyasztót csak a termékről, és nem – a bemutatón felkínált, s általa elfogadott – áruhitel feltételeiről, terheiről tájékoztatják. Ezt a szerződő pénzügyi intézmény sokszor csak utólag, a termékvásárlástól való 14 nap elállási idő lejárta után teszi meg. Egy, az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvénymódosítás szerint azonban a továbbiakban – a hitelkártyák kivételével – nem lehet fogyasztási hitelszerződést köttetni az árubemutatókon részt vevő, gyakorta az idősebb korosztályba tartozó fogyasztókkal.