A külföldön tartott pénz mennyisége 13,3 százalékkal nőtt a júniusig tartó egy évben az előző évi szinthez képest, négy év alatt pedig megduplázódott. Míg 2010 közepén arányuk alig haladta meg az 1 százalékot, idén már az összes pénzügyi eszköz 1,7 százalékát tették ki ezek a fajta megtakarítások.
A lap szerit három tényező játszott közre a folyamatban: 2013 óta folyamatosan csökkennek a lakossági betéti kamatok, a külföldön munkát vállaló magyarok növekvő száma miatt emelkedik a külföldön nyitott számlák száma is, megtakarításaiknak pedig csak egy részét utalják Magyarországra, de emellett az is szerepet játszhatott, hogy a lakosságnak megrendült a pénzügyi rendszerbe vetett bizalma.
Történelmi csúcsra nőtt a külföldre vándorolt magyarok hazautalása, ami már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-as adatot, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es – írta korábban a Világgazdaság.