A havi adat a júliusi és augusztusi visszaesés után, a szeptemberi 3,0 százalékos emelkedést követően, másodszor mutatott javulást. A 10 százaléknál nagyobb éves növekedés ebben az évben csak a harmadik legjobb, a márciusi 11,4 és a júniusi 10,9 százalék után. A munkanaphatástól megtisztított index 12,7 százalékos éves emelkedést mutat.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: az előző évhez viszonyított indexek növekedésében az is szerepet játszott, hogy tavaly októberben volt a legalacsonyabb az emelkedés, tehát jelentős bázishatás érvényesül. A tendenciák egyébként nem változtak, továbbra is a járműgyártás, illetve a járműgyártáshoz kötődő iparágak jelentik a fő húzóerőt – közölte.
A termelés az év első tíz hónapjában 7,1 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az októberi ipari termelés részletes adatait december 14-én közli második becslése alapján a KSH.
Ez főleg a bázishatásoknak köszönhető, a dinamika azonban gyorsabb lett a vártnál az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: az ipari termelés megugrása az egy évvel ezelőtti alacsony bázis miatt várható volt, azonban szignifikáns gyorsulást mutatott a szeptemberben mért 7,8 százalékos növekedéshez képest. Az elemző az idén 7,5 százalékhoz közelítő, jövőre 5,5 százalékos növekedésre számít. Németh Dávid, a K&H bank vezető elemzője szintén elsősorban bázishatásoknak tulajdonítja az októberi ipari termelés növekedését. A szakértő az év utolsó két hónapjában lassulást vár, előrejelzése szerint a termelés éves átlagos növekedése az idén 7,2 százalékot, jövőre 5 százalék körüli értéket érhet el.
