Németh István, aki egyben a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a ragadozó halak közül nagy igény mutatkozik a harcsára, süllőre, kisebb mennyiségben csukát is vásárolnak.
A vásárlók egyre gyakrabban keresnek feldolgozott, konyhakész termékeket, ezért egyre népszerűbbek azok a halboltok, ahol megtalálhatók a fagyasztás nélküli, friss halkészítmények. Természetesen élőhalból is bőséges a kínálat, de az „árut” az állategészségügyi szabályozások miatt csak az értékesítésig tartják életben – ismertette.
Beszélt arról is, hogy az árak az elmúlt évekhez képest számottevőn nem változtak, mindössze egy-két százalékkal kell többet fizetni a halért. A „kenyérhalnak” számító ponty a tavalyi évhez hasonlóan kilogrammonként 800-1000 forintért kerül forgalomba, a szálkamentes harcsa kilogrammonkénti ára 2500-3000 forint. A karácsonyi kínálatban megtalálhatók a Horvátországból érkező fagyasztás nélküli, friss tengeri halak is, többek között az aranydurbincs, a vörösmárna vagy vörös tonhal, ezek viszont már sokkal drágábbak, kilogrammonként 4000-5000 forintba kerülnek.
Az elmúlt húsz évben duplájára, 5,2 kilogrammra nőtt az egy főre jutó magyar halfogyasztás, de ez az eredmény még mindig messze elmarad, egynegyede az európai uniós átlagnak – mondta a szakember.
Németh István szerint a következő években tovább nőhet a magyar halfogyasztás. A Tógazda Halászati Zrt. a közelmúltban Pécsett és Zalaegerszegen nyitott halboltot, tapasztalataik szerint a fiatalok is egyre nagyobb számban keresik a feldolgozott haltermékeket.
A Mahal elnöke beszámolt arról is, hogy a Halászati Operatív Program keretében 2016-tól 15,5 milliárd forint jut technológiafejlesztésre, és új termelő berendezések létrehozására a magyar halászati ágazatban.
Összegzésként elmondta: a tógazdaságok, aquakulturák számára a 2015-ös esztendő közepes év volt, a bőséges csapadékellátásnak köszönhetően a halastavak megteltek vízzel. A nyári aszály és az augusztusi forróság miatt azonban a tavak vize közel 30 Celsius-fokra melegedett, ezért az oxigénigényes fajokból sok példány elpusztult. Süllőből így kifejezetten gyenge, pontyból viszont jó volt idén a termés.
A Tógazda Halászati Zrt. Somogy és Zala megyéből Lengyelországba pontyot és busát, Romániába pedig kárászt, busát, amurt és pontyot exportál. Az Új Széchenyi Terv keretében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 200 millió forintos uniós támogatásával a BME Viking Zrt.-vel közösen kidolgoztak egy új halszállítási technológiát, így nagyobb mennyiségű halat tudnak rentábilisan és biztonságosan szállítani.
A magyarországi haltermelés közel tizedét adó, teljes egészében magyar tulajdonú Tógazda Halászati Zrt. 2014-ben 710 millió forint nettó árbevétel mellett 30 millió forint nyereséget ért el.
