A KSH kifejti, hogy egy másik, háztartási életkörülményre kiterjedő adatfelvételhez kapcsolódóan mérték fel a lakosság hálapénz- és borravaló-adási szokásait 2014-ben. Az eredményeket 1591 háztartás válaszai alapján állították össze, ezt megelőzően a KSH 1998-ban végzett ilyen jellegű felmérést.
A felvétel során borravalónak tekintették azt is, amikor a vevő vásárláskor a számla összegét felkerekíti, és a visszajárót nem kéri el. „A hálapénz pedig a betegek, páciensek által pénzben vagy ajándékban kifejezett hála az orvosok és az egészségügyi dolgozók felé” – írja a KSH.
2014-ben a lakosság által hálapénzre fordított összeg 8,3 milliárd forintot tett ki. Ez 1998-ban 3 milliárd forint volt, ami nominálértéken háromszoros, reálértéken 18 százalékos növekedés.
A legnagyobb összeget, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták, utána következnek a házi- és szakorvosok 2,5 milliárd, a fogorvosok 1,1 milliárd forinttal, végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök 508 millió forinttal.
A házi- és szakorvosok több alkalommal kaptak hálapénzt, de kisebb összegben, mint a kórházi orvosok. A házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, míg a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jutott, alkalmanként átlagosan 2000 forint.
Az összes háztartás közül hálapénzre legtöbbet a csak idősekből álló háztartások és a fiatalokból, középkorúakból álló háztartások (35 százalék) költöttek. Az ezen belüli megoszlás már jelentősen eltér egymástól. A csak idősekből álló háztartások egészségügyi állapotukból kifolyólag a legtöbb hálapénzt a kórházban (52 százalék) és a házi- és szakorvosoknak (37 százalék) adták. A fiatalok és középkorúak szintén a kórházi orvosoknak adták a legtöbbet, de ők az a korosztály, akiknél a gyermekvállalás miatt fordulhat elő többször a kórházi ellátás. Náluk a másik legnagyobb hálapénz-kiadás a fogorvosnál fordult elő (32 százalék) – írja a KSH.
A borravalóra fordított kiadások 8,4 milliárd forintot tettek ki tavaly, a kiadások legfőbb területei: a szépségipar, a vendéglátás és kereskedelem, a személyszállítás és fuvarozás, illetve a javítással kapcsolatos szolgáltatások és tevékenységek voltak. A korábbi, 1998-as vizsgálat szerint 5,3 milliárd forintot adott ki a lakosság borravalóra. Nominálértéken másfélszeresére nőtt, reálértéken viszont kétharmadára csökkent a borravaló értéke.
A legtöbb borravalót a szépségiparban tevékenykedő fodrászoknak, illetve kozmetikusoknak adták a megkérdezettek: éves szinten több mint 2,6 milliárd forintot, az összes borravaló közel harmadát. Ez egy-egy alkalommal átlagosan 300 forint körüli összegnek felelt meg.
A második legnagyobb borravalós tétel (2,5 milliárd forint) a pincéreknek, felszolgálóknak, illetve ételfutároknak adott összeg. Az étel házhoz rendelése (akár otthonra, akár a munkahelyre) igen népszerű, hatalmas a kínálat, sok a házhoz szállításra specializálódott cég. 2014-ben e szolgáltatásnál egy-egy alkalommal 200 forint körüli borravalót adtak az ételfutároknak, ételkiszállítóknak, de a hagyományos éttermi étkezés során ennek átlagosan a dupláját is otthagyták, alkalmanként 400 forintot.
A következő az összes borravalóra kiadott értékekből a benzinkutasnak (9,3 százalék) és a postásnak (7,5 százalék) adott borravaló. A háztartások alkalmanként 200 forint körüli összeget hagytak a benzinkúton, és a postások is e körüli összeget kaptak egy-egy alkalommal.