Mint írják, ez a négyszerese az elmúlt évinek, és a szakértők hasonló mértékű terjedést vártak korábban is. Ha ez így megy tovább, jövőre már több száz település vethet ki a termőföldre adót.
A terhet már fideszes önkormányzatok is alkalmazzák. A Wintermantel Zsolt polgármester irányítása alatt álló Újpest januárban vezette be az adót, igaz, csak azokra a mezőgazdasági területekre, amelyeket nem művelnek meg. Ez az önkormányzat előterjesztése szerint 120 telket és mintegy ötven magánszemély tulajdonost jelent. A fővárosi kerület tőlük magas, hektáronként hárommilliós adót követel meg. Összesen húsz hektárról van szó, és innen szednének be 60 millió forintot – teszik hozzá.
A lap szerint általában 5-10 ezer forint a hektáronkénti tarifa, de vannak települések, amelyek aranykoronánként számolnak: ilyenkor 200-tól 400 forintig terjed a teher, és többen mentességet adnak a helyben lakóknak, az időseknek és a kisebb területen gazdálkodóknak.
Ezek a kedvezmények ugyanúgy igencsak változatos képet mutatnak, ahogyan maguk a terhek is. Az átlagtól eltérő adót alkalmaz például Csepreg önkormányzata, amely csak a halastónak minősülő területekre vetett ki nem is kicsiny, hektáronként 50 ezer forintnyi adót. De különleges Telki adórendszere is: itt azon belterületi földekre kell fizetni földadót, ahol mezőgazdasági tevékenység folyik – írják.
Mint megírtuk, a helyi önkormányzatok akár év közben is eldönthetik, mely területekre vetik ki az új elvonást. Így aztán senki sem tudhatja előre, mely földek után kell majd fizetni, és melyek után nem. Ugyanis kizárólag a települési önkormányzatokon múlik, hogy élnek-e ezzel az adóztatási lehetőséggel.
