Jobb fizetésért mennek Szlovákiába dolgozni a magyarok

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Több mint negyven százalékkal nőtt egy év alatt a Szlovákiában dolgozó magyar vendégmunkások száma.

Majláth Ronald
2016. 07. 27. 19:00

Ezt támasztják alá a számadatok is: az utóbbi években egyre nagyobb a különbség a szlovákiai és magyarországi bérek között. A KSH adatai alapján Magyarországon a bruttó átlagkereset 247 800 forint körül mozgott a tavalyi évben (kedvezmények nélkül a munkavállaló ebből adózás után kb. 170 000 forintot kap kézhez), ezzel szemben Szlovákiában a bruttó átlagfizetés 950 euró, vagyis nagyjából 295 000 forint körül volt. És akkor még nem is beszéltünk a minimálbérről: Szlovákiában 405 euró, Magyarországon viszont csak 358 euró a bruttó minimálbér.

A felvidéki Új Szó további érzékletes adatokkal szolgált ebben a témában egy áprilisi cikkében: „a Szlovákiával határos magyarországi megyékben a havi átlagbér – nyugatról keletre haladva – 167 ezer és 110 ezer forint között mozog. A Fizetések.hu szerint egy karosszérialakatos Magyarországon átlagosan bruttó 155 ezret visz haza, Szlovákiában 226 ezret.”

A szakértő szerint a bérkülönbségeken túl a határ közelsége is fontos tényező, és az sem elhanyagolható, hogy Szlovákiában a határhoz közeli cégeknél a nyelvi különbségek sem jelennek meg, hiszen nagyon sok esetben magyarul beszélnek mind a munkaadók, mind pedig a munkatársak.

A szlovákiai cégek jellemzően a gyártás területén toboroznak munkavállalókat, ez az autóipartól egészen az elektrotechnikáig terjed, de a logisztika területén is sok a betöltetlen állás. Hasonlóan az építőiparban és a különböző szakmunkákban is nagy a hiány, ahová előszeretettel várják a magyarországi vendégmunkásokat – mondta el Ficza János.

Míg a magyarországi munkavállalók száma Szlovákiában nő, fordított esetben csökkenő tendencia figyelhető meg. A magyar statisztikai adatok szerint 2003-ban 5700, 2004-ben már több mint 11 000 szlovák állampolgár vállalt munkát Magyarországon, 2005-re a számuk pedig elérte a 18 000-et. Később azonban ez fokozatosan csökkent, és 2014-re már alig haladta meg a 9000-et – írja az Új Szó.

Nehéz persze megbecsülni, hogy ennek a csökkenésnek mekkora részben lehet oka az, hogy e munkavállalók közül időközben esetleg többen is kettős állampolgárok lettek, hiszen gyanítható, hogy sokan közülük felvidéki magyarok.

A szakember szerint a vállalatok ilyenkor többnyire szlovákiai toborzócégeket bíznak meg, hogy az interneten és újsághirdetések útján találjanak magyarországi munkavállalókat a betöltendő pozíciókra. Emellett arra is van példa, hogy az itteni irodák már egyenesen szlovákiai munkára keresnek dolgozókat. Az elsődleges célpontot pedig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyeiek jelentik, akik könnyedén elérhetik a leendő munkahelyüket.

Ficza János arra figyelmeztetett, hogy mindez tovább súlyosbítja a magyarországi munkaerő-hiányt. Ráadásul a fizetési különbségek miatt nagyon nehéz lesz visszacsábítani az értékes munkaerőt Magyarországra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.