A szlovák Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb adatai szerint az idei év első félévében Szlovákiában összesen 30 200 külföldi dolgozott, ami az elmúlt év júniusának adataival összehasonlítva 7400 fős emelkedést jelent.
A harmincezres számon belül a legnépesebb csoportot a romániai vendégmunkások képezik, az elmúlt hónap végéig létszámuk meghaladta a 6900-at. Második helyen a Csehországból érkező 3700 személyt számláló csoport áll. A következő legnépesebb csoport Magyarországról érkezik: a létszámuk az elmúlt hónap végén 3200 volt, ami a tavalyi júniusi adatokkal összehasonlítva 930-cal több – vagyis egy év alatt 41 százalékkal nőtt a magyarországi vendégmunkások száma Szlovákiában.
Másfél évvel ezelőtt Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke arról beszélt a Népszabadságnak, hogy „lassan, de megfordul az a folyamat, mely során Erdélyből és Szlovákiából járnak át dolgozni Magyarországra”. A szakember akkor úgy nyilatkozott: a Magyarországról Szlovákiába és Romániába átjáró emberek fő motivációja nyilvánvalóan nem a bérkülönbözet, hanem az, hogy egyáltalán találnak munkát.
Lehet, hogy ez a tendencia változóban van: ugyan továbbra is emelkedik a Szlovákiában dolgozó magyar állampolgárok száma, eközben határon belül is sok helyen munkaerőhiány van. Tény ugyanakkor, hogy Szlovákiában magasabb az átlagkereset, ezért választhatják sokan az ottani munkahelyeket.
Mi az oka annak, hogy emelkedik a Szlovákiában dolgozó magyar állampolgárok száma? E kérdéssel kerestük fel Ficza Jánost, a Workania.hu szlovákiai munkaerő-piaci szakértőjét, aki jelezte, hogy a magyarhoz hasonlóan a szlovák munkaerő-piacon is óriási hiány alakult ki az elmúlt időszakban. Nincs ugyanis elegendő képzett munkavállaló, így egyre inkább külföldön toborozzák a szükséges munkaerőt, köztük Magyarországról is. A szakember szerint a magyarországi munkavállalók egyrészt azért jelentenek jó célcsoportot a foglalkoztatók számára, mert itt alacsonyabbak a fizetések, így magasabb bérekkel ők könnyedén átcsábíthatók Szlovákiába.
Ezt támasztják alá a számadatok is: az utóbbi években egyre nagyobb a különbség a szlovákiai és magyarországi bérek között. A KSH adatai alapján Magyarországon a bruttó átlagkereset 247 800 forint körül mozgott a tavalyi évben (kedvezmények nélkül a munkavállaló ebből adózás után kb. 170 000 forintot kap kézhez), ezzel szemben Szlovákiában a bruttó átlagfizetés 950 euró, vagyis nagyjából 295 000 forint körül volt. És akkor még nem is beszéltünk a minimálbérről: Szlovákiában 405 euró, Magyarországon viszont csak 358 euró a bruttó minimálbér.
A felvidéki Új Szó további érzékletes adatokkal szolgált ebben a témában egy áprilisi cikkében: „a Szlovákiával határos magyarországi megyékben a havi átlagbér – nyugatról keletre haladva – 167 ezer és 110 ezer forint között mozog. A Fizetések.hu szerint egy karosszérialakatos Magyarországon átlagosan bruttó 155 ezret visz haza, Szlovákiában 226 ezret.”
A szakértő szerint a bérkülönbségeken túl a határ közelsége is fontos tényező, és az sem elhanyagolható, hogy Szlovákiában a határhoz közeli cégeknél a nyelvi különbségek sem jelennek meg, hiszen nagyon sok esetben magyarul beszélnek mind a munkaadók, mind pedig a munkatársak.
A szlovákiai cégek jellemzően a gyártás területén toboroznak munkavállalókat, ez az autóipartól egészen az elektrotechnikáig terjed, de a logisztika területén is sok a betöltetlen állás. Hasonlóan az építőiparban és a különböző szakmunkákban is nagy a hiány, ahová előszeretettel várják a magyarországi vendégmunkásokat – mondta el Ficza János.
Míg a magyarországi munkavállalók száma Szlovákiában nő, fordított esetben csökkenő tendencia figyelhető meg. A magyar statisztikai adatok szerint 2003-ban 5700, 2004-ben már több mint 11 000 szlovák állampolgár vállalt munkát Magyarországon, 2005-re a számuk pedig elérte a 18 000-et. Később azonban ez fokozatosan csökkent, és 2014-re már alig haladta meg a 9000-et – írja az Új Szó.
Nehéz persze megbecsülni, hogy ennek a csökkenésnek mekkora részben lehet oka az, hogy e munkavállalók közül időközben esetleg többen is kettős állampolgárok lettek, hiszen gyanítható, hogy sokan közülük felvidéki magyarok.
A szakember szerint a vállalatok ilyenkor többnyire szlovákiai toborzócégeket bíznak meg, hogy az interneten és újsághirdetések útján találjanak magyarországi munkavállalókat a betöltendő pozíciókra. Emellett arra is van példa, hogy az itteni irodák már egyenesen szlovákiai munkára keresnek dolgozókat. Az elsődleges célpontot pedig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyeiek jelentik, akik könnyedén elérhetik a leendő munkahelyüket.
Ficza János arra figyelmeztetett, hogy mindez tovább súlyosbítja a magyarországi munkaerő-hiányt. Ráadásul a fizetési különbségek miatt nagyon nehéz lesz visszacsábítani az értékes munkaerőt Magyarországra.
