Az alapítványokhoz a KDB által eljuttatott tájékoztatás szerint a testület megállapította, hogy ezekben az ügyekben az alapítványok által korábban önként benyújtott kérelem alapján már hozott érdemi döntéseket, így az ügyészségi eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
A közlemény szerint az alapítványok eddig mintegy 800 oktatási és kutatási támogatásról hoztak határozatot. Az alapítványok az átlátható és transzparens működés érdekében szerződéseiket közzéteszik, a rájuk bízott vagyont megőrzik, a hozamból pedig a társadalmilag hasznos tevékenységüket végzik.
A Fővárosi Főügyészség június végén közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hat alapítványa közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött egyes szerződései miatt hatósági eljárásokat kezdeményezett a KDB-nél, mert álláspontja szerint az alapítványok a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó árubeszerzések, szolgáltatásmegrendelések, illetve építési beruházások során nem folytattak le közbeszerzési eljárást, holott az alapítványok ajánlatkérőknek minősülnek. Sajtóértesülések szerint mintegy 100 ügyletet érintett az ügyészségi megkeresés.
A KDB hivatalból jár el, és az ügyészség hatósági eljárás kezdeményezése alapján saját hatáskörben dönt. Az ügyészség hatásköre kizárólag az eljárás kezdeményezésére terjed ki – írták.
A döntőbizottság ezt megelőzően hozta nyilvánosságra döntését az alapítványok saját kezdeményezésére indult eljárásban, amely szerint elmarasztalta az alapítványokat, mert nem jelentkeztek be ajánlatkérőként a közbeszerzési törvény hatálya alá.
A hatóság figyelembe vette, hogy az eljárás saját kérelemre indult, ezért csak csekély, alapítványonként 200 ezer forintos bírságot szabott ki.
Az alapítványok 2016. május 13-án fordultak a KDB-hez, kérve az eddigi szakmai álláspontjuk alapján kialakított gyakorlat felülvizsgálatát, valamint indítványozták az ajánlatkérői státusukkal kapcsolatos döntéshozatalt.
