Ágazati becslések szerint akár az ezermilliárd forintot is elérheti azon beruházások értéke, amelyeket a kormány korábban – a 2024-es olimpia rendezése reményében vagy a Modern városok program keretében – beharangozott, de egy múlt hét végén közzétett kormányrendelettel törölt. A lépést sem az építési iparág, sem pedig a kormányzati döntéshozatalra rálátó forrásaink nem értik. Lapunk több, jelenleg is állami megbízásokat teljesítő vállalat képviselőjénél is érdeklődött aziránt, hogy az iparágnak milyen információi vannak a kabinet lépéséről, illetve az átütemezések okairól, de mindegyikük teljes értetlenségének adott hangot. Mint – érdekeltségük okán nevük említésének mellőzését kérve – kifejtették, elképzelhető, hogy kormányzati szinten is felismerték: az uniós források rohamtempóban való lehívásával több gond is lehet, ahogy azt példázzák a korábban már tapasztalt több száz milliárdos zárolások is. A lefújt építkezések között ugyanakkor van olyan is, amely állami forrásból valósulna meg, hiszen több megyeszékhelyre tervezett közútfejlesztést egyébként sem finanszírozna Brüsszel.
Túl sok érdemi információval nem szolgáltak kormányzati forrásaink sem, mindössze annyit sikerült megtudni, hogy a tervezett beruházások zöme – egyelőre – nem a papírkosárban végzi, hanem csak átütemezik azokat. – A legtöbb már bejelentett fejlesztést a következő egy-két évben kellene befejezni, sok esetben azonban még a tervek sem készültek el. Így tehát talán az látszik a kisebbik rossznak, ha egyelőre kikerülnek a menetrendből ezek a projektek – fogalmazott egyik informátorunk.
Egy, a múlt hét végén megjelent kormányhatározat szerint több, korábban kulcsfontosságúként számon tartott fejlesztést ütemez át vagy von vissza a kormány. Nem valósul meg például az M1-es autópálya Budapest és Győr, illetve az M7-es a főváros és Balatonvilágos közötti kétszer három sávossá bővítése, valamint egy sor vidéki beruházás sem. A döntés azért is érdekes, mert a kormány egy héttel korábban jelentette be más, a 2024-es olimpiához kapcsolódó beruházásokkal együtt a sztrádák fejlesztését.
A kabinet egyebek között visszavonta azt a Veszprém önkormányzatával kötött megállapodást, amelynek értelmében megépült volna a 8-as és a 82-es főút összeköttetése. Mostanában nem lesz semmi az Aranyosvölgy felett tervezett új völgyhídból és az ehhez kapcsolódó, a város belső elérhetőségét javító közútfejlesztésből sem. A kormány visszavonta azt a Kecskemét városával kötött megállapodást is, amely szerint a jelenleg kétszer egy sávos 52-es utat az M5-ös autópálya és a bács-kiskuni megyeszékhely központja között négysávossá bővítenék. Szombathelyen sincs ok az örömre, hiszen a kabinet – felmondva a várossal kötött egyezséget – nem támogatja az elkerülő gyorsforgalmi útszakaszok teljes körű előkészítését.
###HIRDETES2###
Kisebb pofont kapott a Modern városok programban nevesített több tervezet is: több, megyeszékhelyt érintő gyorsforgalmiút-fejlesztés, köztük az M85-ös autóút Csorna–Sopron szakasza, az M4-es gyorsforgalmi út M0– Abony–Törökszentmiklós közötti szakasza az új Tisza-híddal, valamint az M8-as és az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét (M5-ös)–Nagykőrös–Békéscsaba közötti megvalósítása, továbbá egy sor alsóbb rendű közút fejlesztése is késik. A rendelet szerint ezen központi költségvetés terhére megvalósítandó beruházások esetében a korábbi, 2017–2019-es finanszírozási időszak 2017–2022-re tolódik.
A jogszabály szerint változik az 1215 milliárd forintos keretösszegű integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) is; az uniós források elosztását koordináló IKOP több módosítás után 108 közúti és kötött pályás fejlesztést tartalmaz,
köztük a 3-as metró felújítását,
137,5 milliárdos finanszírozással.
