Az EB hétfőn vonta vizsgálat alá az új különadót, és megtiltotta a beszedését, amíg az eljárás le nem zárul. Brüsszel szerint az adó ellentétes lehet a burkolt állami támogatást tiltó európai uniós szabályozással. Az adó ugyanis progresszív: havi 17 millió zloty (1,2 milliárd forint) alatti árbevételnél 0 százalék az adókulcs, havi 17 és 170 millió zloty között 0,8 százalék, havi 170 millió zloty fölött 1,4 százalék.
A pénzügyminiszter bejelentette: a kereskedelmi adó más formáját előíró jogszabály 2017 januárjában lépne életbe, a jövő évi költségvetést ennek megfelelően módosítják. Az új törvényt – melynek részleteit a tárcavezető nem árulta el – a kormány keddi ülésén vitatják meg, majd a parlament elé terjesztik.
Szalamacha szerint a kiskereskedelmi adó behajtásának felfüggesztése nem lesz hatással az idei költségvetés teljesítésére. A szeptembertől érvényes, a kiskereskedelmi adó behajtását előíró, most felfüggesztett törvénytől évi 1,5 milliárd zlotyt (108 milliárd forint) érő költségvetési bevételt vártak.
A miniszter úgy értékelte: az Európai Bizottság tisztán politikai döntés alapján indította el az eljárást, „támogatva ezzel a nemzetközi nagy cégeket, melyek kerülik a lengyelországi adófizetést”. Rámutatott: a lengyel kiskereskedelmi adó megfelel az EB által szorgalmazott alapelvnek, miszerint az adót ott kell fizetni, ahol a nyereség képződik.
Azt, hogy a brüsszeli testület az adó progresszív formáját burkolt állami támogatásnak értelmezte, Pawel Szalamacha úgy kommentálta: a progresszív adózás „az adórendszerek egyik állandó eleme, mely figyelembe veszi az adózóna a cég fejlődésétől függő fizetőképességét”.
Az EB visszaélt hatáskörével, hétfői döntése a növekvő brüsszeli centralizmus megnyilvánulása – vélekedett a pénzügyminiszter, és kilátásba helyezte: amennyiben a Brüsszel által elindított eljárás végső eredménye negatív lesz, Varsó az Európai Bírósághoz fordul.
