Ennyit ér a stratégiai partnerség?

Újabb leépítésre készül a Jabil, amely többmilliárdos állami támogatást kapott munkahelyteremtésre is.

A Jabil Magyarországon 2000, Ukrajnában pedig 2006 óta van jelen, most úgy tűnik, inkább a keleti szomszédnál erősít a régióban a tengerentúli mamutcég. A következő három évben ugyanis Kárpátalján, az ungvári járásban 55 millió dollárt fektet a termelésbe, a már működő üzem közelében újabbat épít, a munkavállalók számát pedig a mostani 2000 főről 4500-5000-re emeli. Jelenleg ez a legnagyobb ukrajnai befektetés, a súlypontáthelyezés pedig összefüggésben állhat a tiszaújvárosi kiszervezéssel és elbocsátással, erről pedig az érintett céget is megkérdeztük.

– A vállalat azt tervezi, hogy közel húsz üzletből álló vevőköréből egy üzleti partner bizonyos termékeinek gyártását Magyarországról Kárpátaljára helyezi – közölte lapunkkal a Jabil Circuit Magyarország Kft. – A termelési kapacitást nem kizárólagosan a leányvállalatok alakítják, szervezik, az ilyen jellegű döntések meghozatalában a vállalati központnak is jelentős szerepe van. A bérgyártásnak természetes velejárója, hogy a dolgozói létszám a megrendelések mennyiségétől függ, ugyanakkor mindent megteszünk azért, hogy megtartsuk a meglévő ügyfeleinket és újakat szerezzünk – tette hozzá a tiszaújvárosi cég.

Arról hiába érdeklődtünk, hogy konkrétan milyen ügyfél milyen termékeiről van szó, ezeket a részleteket üzleti titokként kezelik. Az elektronikai, mechanikai termékek tervezésével és gyártásával foglalkozó cég már többször is nagy port kavaró elbocsátásokat vezényelt le, 2009-ben például 900 dolgozótól vált meg az amerikai konszern tiszaújvárosi gyára, ez azonban munkajogilag nem számított csoportos létszámleépítésnek. Akkor a válságra hivatkoztak: az indoklásban az állt, a csökkenő megrendelések miatt fogták vissza a cégméretet. A HVG.hu pedig 2013 novemberében arról számolt be, hogy közel 700 munkavállalót bocsátottak el, jelentős részüket durva módszerekkel. A portál úgy értesült, fegyelmiket osztogattak, hogy ne kelljen végkielégítést adni, és keményen túlóráztatták a dolgozókat. A cikkben azt állítják, először a szerződéseseket küldték el, de aztán olyanok is sorra kerültek, akik 10-12 éve voltak a gyár alkalmazottai. Minderre reagálva akkor a cég a túlóráztatást elismerte, de az alkalmazottak vádjait elutasította. Ekkor Szijjártó Péter is védelmébe vette az elbocsátások miatt a támadások kereszttüzébe kerülő vállalatot. A külgazdasági és külügyminiszter szerint nem jelenti a stratégiai partnerség felrúgását, ha van egy olyan nemzetközi piaci fejlemény, ami nem befolyásolható sem a Jabil Circuit magyarországi cége, sem a magyar kormány által. Ezzel arra utalt a tárcavezető, hogy az elbocsátások mögött nem állt más, mint a cég szolgáltatásai, termékei iránti kereslet csökkenése.

Forrásunk úgy tudja, a cég foglalkoztatáspolitikája azóta sem változott, továbbra is a kiszámíthatatlanság a legfőbb jellemzője. A piaci igényeknek megfelelően bármikor meglépik több száz kölcsönzött, illetve határozott időre felvett munkavállaló felvételét, illetve leépítését, utóbbi miatt pedig a legtöbben nem tudnak hosszú távra tervezni.

Miért éppen Ukrajna?

Az ungvári Jabil-gyár az elmúlt évtized legnagyobb befektetése Kárpátalján. A dolgozók átlagbére 4000 hrivnya (41 ezer forint), az összeg szociális kedvezményekkel párosul. A mérnökök fizetése 8 ezer és 30 ezer hrivnya között mozog. Ennyiért hazánkban aligha találnak szakembert. Az 1966-ban Detroitban alapított vállalatnak 28 országban 100 gyára van, dolgozóinak száma meghaladja a 180 ezer főt. A Jabil a világ első számú elektronikai vállalatainak beszállítója, vevőköre kiterjed a szórakoztatóelektronika, a védelmi és légiipar, az autóipar, az orvostechnika és a távközlés területére is.