Tiszták és világosak az útépítési beruházásokra vonatkozó európai uniós előírások, abba kellene végre hagyni ezt az átlátszó trükközést – mondta lapunknak Bodnár Zoltán. A Nemzeti Autópálya Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója – aki jelenleg a Liberálisok politikusa – arra reagált lapunknak, hogy a Világgazdaság megírta, 700 millió eurónyi, azaz mintegy 217 milliárd forintnyi európai uniós forrás ragadhatott be az aszfaltkeverőügy miatt, az Európai Bizottság pedig úgy látja, a 2007–2013-as ciklus során tapasztalt diszkriminatív magyarországi útépítések a 2014–2020-as időszakban is folytatódnak. Bodnár Zoltán szerint azért abszurd és egyben tragikomikus az aszfaltkeverőügy folytatása, mert ugyanúgy a keverőtelepek beruházástól mért távolsága a mérvadó, csak most már egy környezetterhelésiérték-számítás után lyukadunk ki ugyanoda. A bírálati súlyszámokat vizsgálva nem érti, hogyan szerezhető meg így a pontszámok 20 százaléka, miközben az igazán mérvadó ár csak 50 százalékot tesz ki, a foglalkoztatási szempontok pedig a maradék 30 százalékot viszik el. A politikus úgy látja, ha valóban a környezetvédelem lenne a cél, a környezetterhelést nemcsak az aszfalt szállításánál mérnék, hanem a föld vagy a kő esetében is, hiszen minden más alapanyagot ugyanúgy teherautókkal visznek az építéshez. Bodnár szerint Brüsszel biztosan nem fog kapkodva dönteni a visszatartott forrásokról, így ez a több száz milliárdos tétel még évekig hiányozhat a magyar költségvetésből. A gazdaságpolitikus úgy gondolja, azt belátható időn belül megállapíthatja az Európai Unió, hogy a környezetterhelésiérték-számítás csak egy közbeszerzési trükk, az viszont egy hosszabb vizsgálódás tárgya lehet, miként kapcsolódik egymáshoz a 2007–2013-as és a 2014–2020-as ciklusra vonatkozó szabályszegés.
Sallai Róbert Benedek lapunknak azt mondta: a közbeszerzések egyetlen célja a kormányközeli cégek állandó megrendeléshez juttatása. – Amint ez bebizonyosodik, a 2018 utáni kormány is bele fog remegni, ha elzárul a brüsszeli pénzcsap – tette hozzá. Az LMP politikusa jelezte, a jövő hét elején írásbeli kérdést intéz pártja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez; arra várják a választ, hogy milyen szakmai szempontok figyelembevételével állították össze az útépítési tenderek bírálati rendszerét, a környezetterhelés mértékéről készült-e előzetesen hatástanulmány. Meg van róla győződve, hogy ennek a szempontnak nincs tényleges környezet- vagy természetvédelmi hatása, kizárólag a nyertes cég kiválasztásához szolgál ürügyként. Példaként a 813. számú útépítést felhozva nonszensznek nevezte, hogy egy építőipari cég 10,5 milliárd forintért is vállalná a munkát, mégis az a versenytárs a befutó, aki 14,8 milliárd forintos ajánlatot tett, mert a környezetterhelési érték felé billenti a mérleg nyelvét. Sallai szerint vészjósló, hogy valójában szó sincs a természet óvásáról, papíron mégis emiatt épülhet autópályaáron egy sima öt kilométeres út. Az említett pályázat ráadásul magyarországi költségvetési forrásból valósul meg, azaz csak ez az egy útépítés 4,3 milliárd forintot vesz ki az államkasszából. Szakértők szerint a környezetterhelés ennek a töredékéből is csökkenthető lenne elektromos szállító járművel vagy erdőtelepítéssel.
