Tiszták és világosak az útépítési beruházásokra vonatkozó európai uniós előírások, abba kellene végre hagyni ezt az átlátszó trükközést – mondta lapunknak Bodnár Zoltán. A Nemzeti Autópálya Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója – aki jelenleg a Liberálisok politikusa – arra reagált lapunknak, hogy a Világgazdaság megírta, 700 millió eurónyi, azaz mintegy 217 milliárd forintnyi európai uniós forrás ragadhatott be az aszfaltkeverőügy miatt, az Európai Bizottság pedig úgy látja, a 2007–2013-as ciklus során tapasztalt diszkriminatív magyarországi útépítések a 2014–2020-as időszakban is folytatódnak. Bodnár Zoltán szerint azért abszurd és egyben tragikomikus az aszfaltkeverőügy folytatása, mert ugyanúgy a keverőtelepek beruházástól mért távolsága a mérvadó, csak most már egy környezetterhelésiérték-számítás után lyukadunk ki ugyanoda. A bírálati súlyszámokat vizsgálva nem érti, hogyan szerezhető meg így a pontszámok 20 százaléka, miközben az igazán mérvadó ár csak 50 százalékot tesz ki, a foglalkoztatási szempontok pedig a maradék 30 százalékot viszik el. A politikus úgy látja, ha valóban a környezetvédelem lenne a cél, a környezetterhelést nemcsak az aszfalt szállításánál mérnék, hanem a föld vagy a kő esetében is, hiszen minden más alapanyagot ugyanúgy teherautókkal visznek az építéshez. Bodnár szerint Brüsszel biztosan nem fog kapkodva dönteni a visszatartott forrásokról, így ez a több száz milliárdos tétel még évekig hiányozhat a magyar költségvetésből. A gazdaságpolitikus úgy gondolja, azt belátható időn belül megállapíthatja az Európai Unió, hogy a környezetterhelésiérték-számítás csak egy közbeszerzési trükk, az viszont egy hosszabb vizsgálódás tárgya lehet, miként kapcsolódik egymáshoz a 2007–2013-as és a 2014–2020-as ciklusra vonatkozó szabályszegés.
Sallai Róbert Benedek lapunknak azt mondta: a közbeszerzések egyetlen célja a kormányközeli cégek állandó megrendeléshez juttatása. – Amint ez bebizonyosodik, a 2018 utáni kormány is bele fog remegni, ha elzárul a brüsszeli pénzcsap – tette hozzá. Az LMP politikusa jelezte, a jövő hét elején írásbeli kérdést intéz pártja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez; arra várják a választ, hogy milyen szakmai szempontok figyelembevételével állították össze az útépítési tenderek bírálati rendszerét, a környezetterhelés mértékéről készült-e előzetesen hatástanulmány. Meg van róla győződve, hogy ennek a szempontnak nincs tényleges környezet- vagy természetvédelmi hatása, kizárólag a nyertes cég kiválasztásához szolgál ürügyként. Példaként a 813. számú útépítést felhozva nonszensznek nevezte, hogy egy építőipari cég 10,5 milliárd forintért is vállalná a munkát, mégis az a versenytárs a befutó, aki 14,8 milliárd forintos ajánlatot tett, mert a környezetterhelési érték felé billenti a mérleg nyelvét. Sallai szerint vészjósló, hogy valójában szó sincs a természet óvásáról, papíron mégis emiatt épülhet autópályaáron egy sima öt kilométeres út. Az említett pályázat ráadásul magyarországi költségvetési forrásból valósul meg, azaz csak ez az egy útépítés 4,3 milliárd forintot vesz ki az államkasszából. Szakértők szerint a környezetterhelés ennek a töredékéből is csökkenthető lenne elektromos szállító járművel vagy erdőtelepítéssel.
Lapunk korábban arról számolt be, hogy az aszfaltügy miatt végül 150 milliárd forintos büntetést fizethetünk, Lázár János azonban azt közölte, hogy 48 milliárd forint visszafizetésével sikerült letudni a konfliktust. A Demokratikus Koalíció szerint azonban ez nem igaz, alulbecsültük a veszteséget: a párt Corina Cretu uniós biztosra hivatkozva tudatta, 180 milliárd forintnak megfelelő összeg az EU-s korrekció. Lapunk számítása azon alapult, hogy a 2007–2013-as fejlesztési ciklusban idehaza 600 milliárd forintnyi útépítést finanszírozott az Európai Unió. Ebből első körben 240 milliárd forintról sikerült igazolnia hazánknak, hogy a magyar kiírás nem versenykorlátozó, a további 360 milliárdról viszont eltért a brüsszeli testület és a kormány álláspontja. Ennek ellenére az uniós intézmény utólag mégis a teljes 600 milliárd forintos keret negyedét követelte vissza. A 600 milliárd forintos aszfalttorta legnagyobb szelete egyébként a francia Bouygues egyik legnagyobb tagvállalatáé, a Colas-csoporté volt.
