Az Európai Unió mezőgazdasága egyre kevésbé lesz versenyképes, mert hiába költ el az EU évente közel hatvanmilliárd eurót agrártámogatásokra, ha ennek töredéke szolgálja csak azt, hogy a tagországok mezőgazdasága világviszonylatban is versenyképessé váljon. Erre hívták fel a figyelmet a lapunk által megkérdezett agrárszakértők azzal kapcsolatban, hogy szeptemberben plusz negyvenmilliárd forintnyi agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatási keret nyílhat meg a hazai gazdálkodók előtt. A szakemberek szerint elég nehéz időszakot élnek a mezőgazdaságban tevékenykedők, nemcsak Magyarországon, hanem a világ más részein is. Alacsonyak az árak, és nem is várható, hogy rövid vagy középtávon jelentősen emelkednének. Ez az agrárvállalkozók számára azt jelenti, hogy a jelenlegi árszintre nem lehet építeni, legfeljebb alkalmazkodni lehet hozzá. Meg kell keresni tehát azokat a tartalékokat, amelyekkel a termelési költségek csökkenthetők. Ez egyértelműen beruházást jelent, tehát olyan technológiát, olyan menedzsmentmódszereket kell alkalmazni, amelyekkel költségcsökkentés érhető el – hangsúlyozták. Ám ez egyáltalán nem könnyű.
Egyetértett a szakértőkkel egy, a pályázatokat jól ismerő, növénytermesztéssel és sertéshizlalással is foglalkozó, lapunknak nyilatkozó dunántúli agrárgazdálkodó is. Azt hangsúlyozta, hogy az agrárfejlesztési pályázatoknak nem a bonyolultságával van a probléma, hanem a tartalmával, mégpedig a bírálati részével. Nagyon sok esetben ugyanis olyan elemekért adnak pluszpontot a pályázónak, ami ellentétes az érdekeivel. Szinte minden pályázat pluszpontokkal díjazza például, ha valaki létszámbővítést vállal. Csakhogy egy XXI. századi technológiába akkor van értelme befektetni, ha azáltal a jövőben jóval kevesebb munkaerőre lesz szükség. A több és modernebb technológia használata és az alkalmazottak számának növelése nagyon nehezen egyeztethető össze.
– Ezek tehát éppen ellentétes érdekek – hívta fel a figyelmet. Kifejtette továbbá: miközben egy ezres sertéstelep megépítésére pályáznak, úgy gondolják, hogy a mostani ezres telepükön dolgozó 18 fő helyett ott maximum 11-12-re lesz szükség. De ha ezt őszintén beírják a pályázatba, nemhogy pluszpontokat kapnának, hanem még le is vonnak tőlük. Kinek az érdeke ez? – kérdezi. Szerinte nem kellene összemosni az árutermelő mezőgazdaságot némelyek szociális ellátásával, még ha ez az államnak jól jönne is.
A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága egyébként arról értesítette lapunkat, hogy várhatóan már szeptemberben megnyílhat plusz negyvenmilliárd forint akg-támogatási keret a magyar gazdálkodók számára, miután sikeresen zárult az egyeztetés Brüsszellel. Háromszorosan meghaladták az igénylések a decemberben lezárult, 240 milliárd forintos akg-keretet, s a sok esetben megmagyarázhatatlan elutasítás elégedetlenségi hullámot indított el gazdálkodók körében. A Miniszterelnökségen az akg-támogatásokkal kapcsolatos döntés eredményeit mérlegelve úgy látták, a szőlő- és gyümölcstermesztésnél, illetve az állattenyésztésnél nagyobb lett az elutasítási arány, mint a teljes akg esetében. Ezek mögött megyei, térségi eltérések is vannak, például Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megyében is nagyobb volt az elutasítási arány az átlagosnál.
– A Miniszterelnökség minden lehetőséget figyelembe vett annak érdekében, hogy a szőlő- és gyümölcsültetvényen gazdálkodók mintegy 15 milliárd, míg az állattartók – állatlétszámhoz igazodva – 25 milliárd forintos új kiírás keretében csatlakozhassanak a programhoz. Ehhez azonban egyeztetéseket kellett lefolytatni az Európai Unió érintett szervezetével, valamint a vidékfejlesztési program intézkedéseit is át kell tekinteni. A sikeres brüsszeli egyeztetések után megjelenő, kétkörös pályázati felhívás nyomán az ötéves kötelezettségvállalási időszak a tervek szerint 2017. január 1-jétől kezdődik – közölte a Miniszterelnökség.
A napokban az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár is felidézte, hogy a Vidékfejlesztési program több kiírása esetében is jelentős túligénylés történt. Kis Miklós Zsolt szerint a 2014–2020-as, 1300 milliárd forintos program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés. A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett, a technológiai fejlesztések támogatására 1350 gazdálkodó pályázott.
