Varga Mihály még hétfőn nyilatkozott úgy, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) döntése alapján lesz állami támogatás az ital- és ételautomaták online rendszerbe történő bekötéséhez. E célra a 2016-os költségvetés módosításával már félretettek 1,5 milliárd forintot. Vagyis ennyi pénz áll rendelkezésre a támogatásokhoz, illetve erre fordítják majd az automaták regisztrációjából korábban befolyt mintegy 900 milliót is.
Ez így összesen 2,4 milliárd forint, de mivel a 900 millió forintot az automaták tulajdonosai fizették be, ezt az összeget levonhatjuk a támogatási keretből. Így 1,5 milliárd forint a tényleges támogatás. Összevetve ezt az összeget az országban üzemeltetett 30-35 ezer étel- és italautomatával, kiderül, hogy egy gép adóhivatali bekötéséhez nagyjából negyvenezer forinttal járul hozzá a bekötést elrendelő állam.
Ez az összeg viszont jóval alacsonyabb a piaci pletykák szerint 100-130 ezer forintba kerülő felügyeleti egység áránál.
Egyelőre korai lenne biztosat állítani ezzel kapcsolatban, még még mindig nem tudni, pontosan mennyibe kerül majd a készülék. – Csütörtökön vagy pénteken találkozom az adóhivatal elnökével, Tállai Andrással, és átbeszéljük a továbbiakat – mondta lapunknak a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség elnöke. Szöllősi Balázs már korábban is attól tartott, hogy ha nem kapnak elég támogatást, az több ezer szakmabeli számára azt jelentheti, hogy abba kell hagynia a munkát.
Lapunknak két üzemeltető, nevét nem vállalva, elmondta, utolsó reményük, hogy mégsem 100-130 ezer forint lesz majd a felügyeleti egység, hanem – mint Bulgáriában – jóval olcsóbban hozzá tudnak jutni. De ha sikerül is olcsóbb gépet beszerezni, a havi 5 ezer forintos használati díjat akkor is ki kell még gazdálkodniuk. És ez különösen nagy gondot okozhat azoknak a vállalkozóknak, akik csak körülbelül 10 ezer forintot keresnek havonta a gépeikkel. Mint mondták, számukra a jelen helyzet a tevékenységük kényszerű befejezésével járhat. Az automaták áraival kapcsolatban megkerestük az NGM-et, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
A tárcavezető hétfőn azt is elmondta az MTI-nek, hogy a korábban tervezett szeptember végi időpont helyett a kötelezett szolgáltatóknak (ruhatisztítók, autójavítók, pénzváltók és taxisok) január elsejétől kell használniuk az online pénztárgépeket. A lapunk által is megszólaltatott masszőröket azonban Varga Mihály nem említette.
– Mindennap azzal keresnek fel a kollégák, hogy kell-e pénztárgépet vásárolniuk, és ha igen, akkor honnan. Erről azonban semmilyen információm sincs, a minisztérium nem tájékoztat bennünket, hiába kértük erre többször is őket. Senki sem tudja, hogy mi lesz az ágazattal. Elkeserítő, hogy nem tudják világosan megmondani, mit szeretnének, és találgatnunk kell – mondta lapunknak a Masszőrök Egyesületének elnöke. Podhoroszky Tibor már korábban is beszélt arról, hogy az online pénztárgép a szakma végét jelentheti, hiszen sok masszőrnek közel sincs akkora bevétele, amekkorából kigazdálkodhatná a szerkezetek árát. Az elnök csak reménykedni tud, s pozitív jelnek tekinti, hogy a miniszter hétfőn meg sem említette őket.
A Demokratikus Koalíció (DK) tegnap közölte, a párt követeli, hogy Andy Vajna kaszinóinak is kötelező legyen az online pénztárgépek használata. A DK elfogadhatatlannak tartja, hogy a hónapról hónapra élő magyarokra vasszigorral vadászó adóhatóság futni hagyja a Fidesz egyik leggazdagabb oligarchájának évi több tíz milliárdos vállalkozását. Szerintük a filmügyi biztos és kaszinópápa csak kedvezményeket kap az döntéshozóktól: egyetlen gépét sem kellett bekötnie a NAV-hoz.
Hála az online kapcsolatnak, az állam adóbevételei várhatóan valóban emelkednek majd, továbbá a pénztárrendszert üzemeltető társaság is nagyon jól fog járni a változással. Korábban beszámoltunk az üggyel kapcsolatos sajtóértesülésekről: a legvalószínűbb, hogy a kormányfő közeli ismerőseként számon tartott Garancsi István cége, a Mobil Adat Kft. lesz a befutó. Ugyanis az erre aspirálóknak olyan feltételeknek kell megfelelniük – legyen például 1 milliárd forint összegű felelősségbiztosításuk –, amelyeket kisebb cégek nem tudnak teljesíteni. A Mobil Adat biztosítja a jelenleg már használt online kasszák működését is, méghozzá busás haszonnal. A társaság tavaly 450 millió forintos nyereség után 420 millió osztalékot fizetett a tulajdonosainak. Garancsi Istvánt ebből 378 millió forint illette meg.
Nem érti a szakma, miért döntött úgy a kormány, hogy 2017-től a jövedékiadó-köteles termékekért az ital-nagykereskedőknél kizárólag bankkártyával vagy átutalással fizethetnek az éttermek, vendéglátóhelyek – mondta lapunknak a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének elnöke. A szövetségen belül attól tartanak, hogy a bankok pluszköltséggel akarnak majd hasznot húzni az új rendszerből. Lapunk több ágazati szereplővel beszélt, ők elmondták, a készpénzt nem lehet kivenni erről a területről, ugyanis a beszállítóknak a termék megérkezése után, a helyszínen fizetnek. Szerintük a döntés csak növeli a feketegazdaságot. (H. A.)
