Az Európai Bizottság előzetesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelenthet a 2014–2020-as időszakban. Jelentős az elmaradásunk azonban, tavaly és tavalyelőtt azért ment át 2300-2400 milliárd forint a rendszeren, mert az előző, 2007–2013-as időszak zárása felgyorsította a pályázati pénzek utalását. Idén azonban hiába 2048 milliárd forint az éves kifizetési cél, minden valószínűség szerint 500 milliárd forint alatti részeredménnyel fordulunk rá a negyedik negyedévre.
Essősy úgy látja, sokat javíthat az összképen, ha az októberi–decemberi időszak után a jövő év első negyedévében is a jelenleginél jóval több forráskeret nyílik meg. Nem lehet elmenni szó nélkül azonban amellett sem, hogy a már meglévő pályázatoknál is komoly fejtörést okoz a fejlesztéspolitikai informatikai rendszer. Példaként elmondta, ha valaki három hónappal meg akarja hosszabbítani a projektjét, annak korábban elég volt egy darab Word-dokumentumot beküldenie, most viszont gyakran három óra és tizenöt próbálkozás után rögzíti csak a rendszer a változásbejelentőt.
A Miniszterelnökséget a saját maga által szabott szűk határidők is szorítják: a kancelláriai ígéret szerint 2017 nyaráig az összes pályázatot ki kell írni, illetve 2019 elejéig valamennyi forrást ténylegesen ki is kell fizetni. A jelentős csúszásra a tárca sajtóirodája azt a magyarázatot adta, hogy a projektek többsége olyan szakaszban tart, hogy teljesítésalapú számlákat még nem tud hozni, de az év hátralévő részében százmilliárdos nagyságrendet érhetnek el a forráslehívások. Jó hír azonban a pályázó cégeknek, hogy tegnap több kis- és középvállalkozás-központú felhívást is társadalmi egyeztetésre bocsátott a kormány, köztük a termelési kapacitásbővítés tervezetét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!