Komoly probléma az európai uniós támogatásoknál, hogy még azokon a területeken is csak 30-40 százalékban jutnak piaci szereplőkhöz a források, ahol a teljes összegnek a versenyszférába kellene áramlania – mondta lapunknak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a szóban forgó Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programmal (Ginop) kapcsolatban kifejtette, a fennmaradó 60-70 százalék első körben az állami oldalon marad, ezért pedig a turisztikai támogatások mellett olyan felhívások is felelősek, mint például az Út a munkaerőpiacra vagy az Ifjúsági garanciaprogram.
A MAPI első embere szerint a Ginopban azért kellene közel 100 százalékban a hazai kis- és középvállalkozásokat közvetlenül forráshoz juttatni, mert a többi operatív programban jellemzően 10 százalék alatti a piaci forráshoz jutás aránya, a közlekedésfejlesztésben például legfeljebb 1-2 százalékos. Így a tapasztalatok alapján nehezen képzelhető el, hogy az eddigi 16 helyett a támogatások 60 százaléka közvetlenül a gazdaságba áramoljon, ez ugyanis több mint 7000 milliárd forintot feltételezne 2020-ig.
A fejlesztéspolitikai szakembert arra reagálva kérdeztük, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap a gazdaságfejlesztési forrásfelhasználás sikereiről beszélt az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék, valamint a tagállamok audit hatóságainak konferenciáján. A tárcavezető szerint az európai uniós támogatások teljesítményalapú, hatékony és eredményes felhasználása az egyik záloga annak, hogy tartóssá váljanak az általuk elért kedvező gazdasági hatások.
Essősy Zsombor szerint az említett cél akkor érhető el, ha valóban a vállalati hatékonyságot és a gazdasági versenyképességet hivatottak segíteni a felhívások, ezért pedig olyan pályázati kiírásokkal lehet a legtöbbet tenni, mint a kapacitásbővítés a feldolgozóiparban vagy a kombinált termékek megjelenése, amely támogatás és hitel is egyben. Úgy látja, komoly hiányosság, hogy három éve nincs képzési pályázat, márpedig ez nagy segítség lenne a cégeknek, hogy meg tudják tartani meglévő dolgozóikat vagy odavonzani a még jobbakat. Pedig Varga Mihály tegnap a gazdasági növekedés fenntartása mellett arról is beszélt, hogy a Brüsszelből érkező ezermilliárdokat a versenyképesség növelésére és a foglalkoztatás bővítésére használja fel a kormány.
Az Európai Bizottság előzetesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelenthet a 2014–2020-as időszakban. Jelentős az elmaradásunk azonban, tavaly és tavalyelőtt azért ment át 2300-2400 milliárd forint a rendszeren, mert az előző, 2007–2013-as időszak zárása felgyorsította a pályázati pénzek utalását. Idén azonban hiába 2048 milliárd forint az éves kifizetési cél, minden valószínűség szerint 500 milliárd forint alatti részeredménnyel fordulunk rá a negyedik negyedévre.
Essősy úgy látja, sokat javíthat az összképen, ha az októberi–decemberi időszak után a jövő év első negyedévében is a jelenleginél jóval több forráskeret nyílik meg. Nem lehet elmenni szó nélkül azonban amellett sem, hogy a már meglévő pályázatoknál is komoly fejtörést okoz a fejlesztéspolitikai informatikai rendszer. Példaként elmondta, ha valaki három hónappal meg akarja hosszabbítani a projektjét, annak korábban elég volt egy darab Word-dokumentumot beküldenie, most viszont gyakran három óra és tizenöt próbálkozás után rögzíti csak a rendszer a változásbejelentőt.
A Miniszterelnökséget a saját maga által szabott szűk határidők is szorítják: a kancelláriai ígéret szerint 2017 nyaráig az összes pályázatot ki kell írni, illetve 2019 elejéig valamennyi forrást ténylegesen ki is kell fizetni. A jelentős csúszásra a tárca sajtóirodája azt a magyarázatot adta, hogy a projektek többsége olyan szakaszban tart, hogy teljesítésalapú számlákat még nem tud hozni, de az év hátralévő részében százmilliárdos nagyságrendet érhetnek el a forráslehívások. Jó hír azonban a pályázó cégeknek, hogy tegnap több kis- és középvállalkozás-központú felhívást is társadalmi egyeztetésre bocsátott a kormány, köztük a termelési kapacitásbővítés tervezetét.
