Dányi Gábor, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár elmondta: „a változás nem érdemi és nem koncepcionális, a tervezet a BFT korábbi stratégiáját veszi alapul”. Kifejtette, az uniós programokon nem változtattak, a turizmus területén a várkastélyprogramot alakították át kicsit. Nőtt a déli vasút forrásigénye, ahol már konkrét összegekkel számolhattak. Csökken a szociális üdültetésre szánt keret, mert kikerül belőle a zánkai program jelentős része. A vízminőség védelmét szolgáló projekt az uniós támogatottságú fejlesztések közül a hazaiba kerül át.
A július elején visszavont kormány-előterjesztésben 24 milliárd forint Balatonra szánt hazai fejlesztési forrás szerepelt, három évre elosztva. Ennek a jövő évre tervezett része épült be a 2017-es költségvetésbe. Hazai forrásból további mintegy 80 milliárd forintnyi összeget szánnak balatoni fejlesztésekre az új kormányhatározat-tervezetben – mondta a helyettes államtitkár.
Wildner Domonkos, a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület titkára arról beszélt, hogy a 2016 tavaszától megszületett, turizmust érintő kormányhatározatoknak köszönhetően kialakult egy egységes, átlátható rendszer, az állami turisztikai feladatok egy kézbe kerültek.
A balatoni fejlesztési programról szólva hangsúlyozta: a kormányhatározatot a kabinet visszavonta, de a pénzt nem vette el, hanem a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ) kezébe adta, hogy vizsgálja felül, a tervezett célok beilleszthetőek-e az egységes turisztikai stratégiába.
Az MTÜ koordinációjával és a szakmai szervezetek bevonásával tekintették és vizsgálták át a balatoni turisztikai koncepciókat. A korábbi balatoni fejlesztési kormányhatározatban szereplő konstrukciók közül van, amely változatlan maradt, van, amelynek címe, keretösszege vagy tartalma módosult, és számos új fejlesztési konstrukcióval bővült a csomag. A felülvizsgált program teljes támogatási igénye 367 milliárd forint, ebből 264 milliárd forint uniós és 103 milliárd forint hazai forrás – tette hozzá.
