Sorban mondják fel a multiknak kedvező egyezményeket

Egyre többeknek van elegük abból, hogy nemzetközi cégek elmaradt haszonra hivatkozva perelik az államot.

Elege lett Ecuadornak az államot folyamatosan perlő multinacionális cégekből, ezért kiszáll az 1968 óta aláírt összes kétoldalú befektetési egyezményből, amelyek ezt lehetővé tették. – Magyarországnak is gondolkodnia kellene hasonló lépésen, mert egyre világosabb, hogy ezek a szabadkereskedelmi megállapodások több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak – szögezte le lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programfelelőse.

Korábban Dél-Afrika, Bolívia, Indonézia és India is felmondott számos kétoldalú egyezményt, amelyek legneuralgikusabb pontja a befektető és az állam közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS) volt. Ez az eljárás teszi lehetővé a multik számára, hogy az elmaradt haszonra hivatkozva bepereljék az egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek vagy a környezet védelme érdekében.

Ez egyre veszélyesebb fegyverré válik a kezükben: az ilyen típusú keresetek száma szerte a világban közel 700-ra emelkedett 2016 elejére az 1995-ös háromról. Csak 2015-ben 70 új per indult a nemzetközi választott bíróságokon, s nem ritka, hogy több milliárd dollárt követelnek egy-egy országtól kártérítés címén a nagyvállalatok.

A 26 egyezmény felfüggesztését jelentő ecuadori döntés alapjául egy tanulmány szolgált, amely többek között megállapította: a dél-amerikai országot 26-szor perelték be a külföldi befektetők, és összesen 21,2 milliárd dollár kártérítést követeltek az egyezmények állítólagos megsértése miatt. A 26 perből 15 esetében született döntés, és Ecuador mindössze kétszer nyert – az összes többiben a befektetőnek adtak igazat a magánjogászokból álló nemzetközi választott bíróságok.

A quitói kormánynak eddig csaknem 1,5 milliárd dollár kártérítést – az ország oktatási és egészségügyi kiadásainak 31, illetve 62 százaléknak megfelelő összeget – kellett kifizetnie a külföldi befektetőknek. A még folyamatban lévő perek során összesen 13,4 milliárd dollár sorsa forog kockán, ez fele az ország idei költségvetésének.

A magyar kormány részéről már többször elhangzott az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő – átmenetileg megrekedt – szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) kapcsán, hogy nem támogatja a befektető-állam vitarendezési (ISDS) mechanizmust.

– Ám nemcsak a többoldalú megállapodások – a TTIP mellett a már megkötött és ratifikálásra váró EU–Kanada-egyezmény (CETA) – révén perelhetik be hazánkat, hanem a meglévő kétoldalú befektetésvédelmi egyezmények is lehetőséget biztosítanak erre – hívta fel a figyelmet Fidrich Róbert.

Ezek valóságos időzített bombák: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatai szerint hazánk eddig 61 ilyen megállapodást kötött, és ezek 7 kivételével ma is érvényben vannak.

Szerencsére Magyarországnak még nem kellett olyan kaliberű perekkel szembenéznie, mint például Romániának a verespataki cianidos aranybánya ügyében, ahol a kanadai Gabriel Resources cég 4 milliárd dollárnyi kártérítést követel.

Mint a Védegylet Egyesülettől megtudtuk, az UNCTAD nyilvántartása alapján eddig 14 keresetet indítottak a külföldi befektetők a magyar állam ellen, egy részük még nem dőlt el. Legutóbb a Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet döntött az Edenred francia kafetériacég javára, így hazánknak 23 millió dollár kártérítést kell fizetnie. Itt az történt, hogy az Orbán-kormány még 2011-ben lehetetlenítette el a piacon addig egyeduralkodó francia utalványos cégeket. Ezt követően az Edenred mellett a Sodexo Pass és a Le Chéque Déjeuner is beperelte a magyar államot egy 1987-es francia–magyar befektetési egyezményre hivatkozva. E két utóbbi cég beadványának elbírálása még hátravan.

Az ecuadori példa azt mutatja, hogy azok az országok, amelyek már megszenvedték az ISDS-ügyeket, ki tudnak hátrálni ezekből az előnytelen egyezményekből.

– Ez alapján hazánknak is meglenne az alapja arra, hogy megvétózza a parlamenti ratifikáció előtt álló CETA-t, amely szintén tartalmazza a sokat kárhoztatott vitarendezési eljárást – vélekedett Fidrich Róbert.

El lehet képzelni, mekkora nyomást tudnának gyakorolni a cégek az egyes uniós tagállamokra, ha életbe lépne a TTIP, és az eddigi 4500 helyett több mint 47 ezer vállalat kapna felhatalmazást keresetek indítására. E riasztó jövőhöz egészen közel kerültek a tagállamok a CETA révén: több mint 41 ezer amerikai cég perelhetné be őket, kanadai leányvállalatain keresztül.