– Ám nemcsak a többoldalú megállapodások – a TTIP mellett a már megkötött és ratifikálásra váró EU–Kanada-egyezmény (CETA) – révén perelhetik be hazánkat, hanem a meglévő kétoldalú befektetésvédelmi egyezmények is lehetőséget biztosítanak erre – hívta fel a figyelmet Fidrich Róbert.
Ezek valóságos időzített bombák: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatai szerint hazánk eddig 61 ilyen megállapodást kötött, és ezek 7 kivételével ma is érvényben vannak.
Szerencsére Magyarországnak még nem kellett olyan kaliberű perekkel szembenéznie, mint például Romániának a verespataki cianidos aranybánya ügyében, ahol a kanadai Gabriel Resources cég 4 milliárd dollárnyi kártérítést követel.
Mint a Védegylet Egyesülettől megtudtuk, az UNCTAD nyilvántartása alapján eddig 14 keresetet indítottak a külföldi befektetők a magyar állam ellen, egy részük még nem dőlt el. Legutóbb a Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet döntött az Edenred francia kafetériacég javára, így hazánknak 23 millió dollár kártérítést kell fizetnie. Itt az történt, hogy az Orbán-kormány még 2011-ben lehetetlenítette el a piacon addig egyeduralkodó francia utalványos cégeket. Ezt követően az Edenred mellett a Sodexo Pass és a Le Chéque Déjeuner is beperelte a magyar államot egy 1987-es francia–magyar befektetési egyezményre hivatkozva. E két utóbbi cég beadványának elbírálása még hátravan.
Az ecuadori példa azt mutatja, hogy azok az országok, amelyek már megszenvedték az ISDS-ügyeket, ki tudnak hátrálni ezekből az előnytelen egyezményekből.
– Ez alapján hazánknak is meglenne az alapja arra, hogy megvétózza a parlamenti ratifikáció előtt álló CETA-t, amely szintén tartalmazza a sokat kárhoztatott vitarendezési eljárást – vélekedett Fidrich Róbert.
El lehet képzelni, mekkora nyomást tudnának gyakorolni a cégek az egyes uniós tagállamokra, ha életbe lépne a TTIP, és az eddigi 4500 helyett több mint 47 ezer vállalat kapna felhatalmazást keresetek indítására. E riasztó jövőhöz egészen közel kerültek a tagállamok a CETA révén: több mint 41 ezer amerikai cég perelhetné be őket, kanadai leányvállalatain keresztül.
