– Az állam olyan szinten avatkozott be az ügyekbe – akár jogszabályi szinten is –, hogy az rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a devizahiteleseket. Miután a bírósági eljárások emiatt feltűnően lelassultak, úgy gondoljuk, más módon kell érdekeinket érvényesíteni – nyilatkozta lapunknak a felvetés kapcsán Falus Zsolt. A Bankcsapda érdekvédelmi szervezet vezetője szerint olyan hatalmas az érintettek tömege, hogy összefogással ki lehet kényszeríteni egy mindenki számára tiszta megoldást. Pénz is lenne e célra, hiszen a jegybank a forint gyöngítésével, illetve gyöngén tartásával éveken keresztül több ezer milliárd forint haszonra tett szert, amikor a magas forintárfolyamon biztosította a bankok számára a devizahitelek törlesztőrészleteinek fizetéséhez szükséges devizát.
De nem csak itthon harcolnak jogaikért a devizahiteles ügyfelek, hiszen már fél tucatnál is több ügy az Európai Bíróság előtt van. Arról már januárban beszámoltunk, hogy a luxembourgi testület a Fővárosi Törvényszéknek egy konkrét ügyben feltett kérdésére kezdte vizsgálni, hogy uniós jogba ütközik-e az elszámoltatási, illetve a forintosítási törvény néhány paragrafusa. Az uniós elemzés hírére a Fővárosi Ítélőtábla fel is függesztette a kérdéses pert az előzetes döntéshozatali eljárás befejeztéig. Azért lényeges ez, mert az unió bíróságának arról is döntenie kell, nem ellentétes-e az uniós alapelvekkel az a szabály, amelynek alapján az árfolyamkockázatot egyoldalúan az ügyfélnek kell viselnie. Ha úgy ítéli meg a taláros testület, hogy hibás ez a szabály, akkor csökkenhetnek az adósok terhei, hiszen leginkább az elfutó forintárfolyam miatt emelkedtek a törlesztőrészletek.
