Jegybanki pénzből kártalanítanák a devizahiteleseket

Az LMP az MNB alapítványainál felhalmozott 265 milliárd forintot a bajba jutott családok támogatására fordítaná.

A devizahitelezés miatt még mindig igen nagy bajban lévő családok anyagi terheinek csökkentésére fordítaná az LMP azt a megközelítőleg 265 milliárd forintot, amelynek hozamaiból a jegybank az alapítványait finanszírozza. Ehhez persze első lépésként arra is szükség lenne, hogy 2018-ban forduljon a kocka, és ne újrázzanak a jelenlegi kormánypártok. Hadházy Ákos, az ellenzéki párt politikusa lapunknak elmondta, szerinte a jelenlegi kormánytól nem várható, hogy hatásosan képviselje a devizahitelesek ügyét. A részletekről szólva az országgyűlési képviselő elöljáróban annyit közölt, hogy a devizahitelesek ügyét képviselő érdekvédelmi szervezetek nagyon sok hasznos javaslatot vetettek fel eddig, amelynek megvalósításával könnyíteni lehetne a bajban lévő családok helyzetén. A párt célja az ötleteket szakértők segítségével úgy összehangolni, hogy akár olyan jogszabály is születhessen ezek alapján, amely lehetővé teszi az érdemi segítségnyújtást.

A mostani kabinet minimális kártérítéssel, illetve „megmentjük a devizahiteleseket” szlogennel igyekezett lecsendesíteni az adósokat, de valójában szó sem volt megmentésükről – jelentette ki Hadházy Ákos. Úgy véli, igazából a bankok szája íze szerint születtek meg a devizahiteles törvények, hiszen ha az árfolyamveszteséget a nyakukba varrták volna, az nagyságrenddel többe került volna a hitelintézeteknek. – Az is furcsa, hogy olyan tanácskozásról szóló dokumentumok köröznek az interneten, amelyek arról világosítják fel a bírókat, miként lehet elkerülni a devizahitel-szerződések érvénytelenítését – jegyezte meg.

Amikor megkérdeztük tőle, miért éppen a jegybanki alapítványokra szánt pénzt akarják erre fordítani, Hadházy elmondta: felháborító, hogy az olcsón vásárolt devizát drágán eladva hatalmas hasznot rakott zsebre a jegybank, s ahelyett, hogy ezt az összeget a devizahitelesek kárenyhítésére fordította volna, inkább olyan alapítványi célokra költött, amikhez semmi köze nem lehetne. Az LMP antikorrupciós szakértőjének számító politikus azt is elmondta, csak kiindulási alap ez az összeg, de a fejlemények függvényében akár jelentősen is emelkedhet a keret nagysága.

– Az állam olyan szinten avatkozott be az ügyekbe – akár jogszabályi szinten is –, hogy az rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a devizahiteleseket. Miután a bírósági eljárások emiatt feltűnően lelassultak, úgy gondoljuk, más módon kell érdekeinket érvényesíteni – nyilatkozta lapunknak a felvetés kapcsán Falus Zsolt. A Bankcsapda érdekvédelmi szervezet vezetője szerint olyan hatalmas az érintettek tömege, hogy összefogással ki lehet kényszeríteni egy mindenki számára tiszta megoldást. Pénz is lenne e célra, hiszen a jegybank a forint gyöngítésével, illetve gyöngén tartásával éveken keresztül több ezer milliárd forint haszonra tett szert, amikor a magas forintárfolyamon biztosította a bankok számára a devizahitelek törlesztőrészleteinek fizetéséhez szükséges devizát.

De nem csak itthon harcolnak jogaikért a devizahiteles ügyfelek, hiszen már fél tucatnál is több ügy az Európai Bíróság előtt van. Arról már januárban beszámoltunk, hogy a luxembourgi testület a Fővárosi Törvényszéknek egy konkrét ügyben feltett kérdésére kezdte vizsgálni, hogy uniós jogba ütközik-e az elszámoltatási, illetve a forintosítási törvény néhány paragrafusa. Az uniós elemzés hírére a Fővárosi Ítélőtábla fel is függesztette a kérdéses pert az előzetes döntéshozatali eljárás befejeztéig. Azért lényeges ez, mert az unió bíróságának arról is döntenie kell, nem ellentétes-e az uniós alapelvekkel az a szabály, amelynek alapján az árfolyamkockázatot egyoldalúan az ügyfélnek kell viselnie. Ha úgy ítéli meg a taláros testület, hogy hibás ez a szabály, akkor csökkenhetnek az adósok terhei, hiszen leginkább az elfutó forintárfolyam miatt emelkedtek a törlesztőrészletek.