Minden második vevőjelölt az új és az újszerű ingatlanokat keresi – olvasható ki az Otthontérkép.hu legújabb felméréséből. A potenciális vásárlók 18, illetve 20 százaléka vásárolna jó állapotú és felújított otthont, valamivel több mint 10 százalékuk elégedne meg közepes állapotú vagy felújítandó ingatlannal. Mint az ingatlankereső portál adatai mutatják, a vásárlásra készülők 65 százaléka lakást keres, 30 százalékuk házat, 2-2 százalékuk nyaralót, telket, egy százalékuk pedig garázst. Az ingatlanpiac további élénkülésére enged következtetni, hogy a megkérdezettek 84 százaléka tervezi, elköltözik abból az ingatlanból, ahol jelenleg él, 28,5 százalékuk már most keresi jövőbeni otthonát, 27,6 százalék pedig néhány éven belül tervezi a költözést.
– A következő két-három évben a családi házak népszerűsége tovább növekedhet. Várhatóan egyre több fiatal családban döntenek úgy, hogy a számukra megfizethetetlenül drága belvárosi lakás helyett a külső kerületekben, az agglomerációban kertes házat vagy sorházi lakást vásárolnak – fogalmazott Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője. Úgy véli: némely kiemelt nyaralóövezetekben – a Balaton, a Velencei-tó vagy a Tisza-tó körzetében – a nyaralóvásárlás aránya is emelkedhet. Ezek egy része tudniillik közel fekszik a nagy iparvárosokhoz, s nemritkán teljesítik az állandó lakás összes feltételét, viszont olcsóbban megszerezhetők, mint a vezető nagyvárosok központjában lévő lakások. A fiatal családosok egy része pedig ilyen ingatlant vásárolva vállalja az ingázást.
Megállapítja a tanulmány, hogy továbbra is a tégla a legnépszerűbb építési alapanyag; keresettségi aránya 67 százalék. Ugyanakkor egyre kedveltebb a panel, csaknem 15 százalékos részaránnyal, míg 10 százalék alatti népszerűségnek örvendenek a könnyűszerkezetes, a kő, a zsalukő és a fa alapanyagból készült házak. Az ingatlanportál egy másik elemzéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetésének hatására 2016–2017 között megnövekedett a 75 négyzetméternél nagyobb alapterületű otthonok iránti kereslet, ár tekintetében pedig a drágább ingatlanok irányába érezhető eltolódás. Míg 2016-ban a keresők mintegy harmada 7–12 millió forint közötti ingatlant szeretett volna vásárolni, addig 2017-ben ez az arány 22 százalékra csökkent. A 12–20 milliós és a 20–35 milliós ingatlanok keresettsége viszont növekedett, két, illetve öt százalékkal. Az összefoglaló megjegyzi, hogy a nagy ingatlanpiaci bomba 2016-ban robbant. Tavaly már egy lecsillapodott roham szemtanúi lehettünk, erre az évre pedig további racionalizálódás várható.
Az OTP Ingatlanpont elemzése szintén megállapítja, hogy egyre népszerűbbek a főváros pesti oldalának külső kerületei. Látványosan élénkül az ingatlanpiac az északi Újpest-Megyertől a keleti Rákosligeten át a déli Soroksárig tartó karéjban. A kereslettel együtt növekedtek az árak is. A hirtelen fölkapottá váló Soroksáron tavaly az első kilenc hónapban 260 ezer forintos átlagos négyzetméterárat regisztráltak. Csepelen és Pesterzsébeten 270 ezer, Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán, Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Kispesten 300 ezer forint volt az átlagár. Újpest négyzetméterárai már jócskán elhagyták a 300 ezres határt, míg a XVI. kerületben a 400 ezret közelítik.
