Januárban az államháztartás többlete meghaladta a beérkezett uniós bevételek összegét

Az államháztartás egyenlege januárban 244,5 milliárd forint többlettel zárt, vagyis a költségvetésnek a beérkezett 222,9 milliárd forint összegű uniós támogatások nélkül is többlete volt – erősítette meg csütörtökön kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

A PM tájékoztatója szerint az év első hónapjának egyenlege az elmúlt két évtized legkedvezőbb adata.

Idén januárban az államháztartás központi alrendszerének egyenlege a központi költségvetés 186,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 23,0 milliárd forintos, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 35,0 milliárd forintos többletéből tevődött össze.

Az általános forgalmi adóból 153,9 milliárd forinttal (44,9 százalékkal), személyi jövedelemadóból 23,9 milliárd forinttal (11,6 százalékkal), nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 23,0 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból 17,1 milliárd forinttal (21,5 százalékkal) több folyt be az államkasszába, mint az előző év első hónapjában.

Tavaly januárban az államháztartás központi alrendszere 192,8 milliárd forint hiánnyal zárt.

A központi alrendszer januári bevételei 1969,9 milliárd forintot tettek ki, ami az egész éves előirányzat 10,1 százaléka, 397 milliárd forinttal, 25,3 százalékkal több, mint tavaly januárban.

Az uniós programok bevételei összesen 144,8 milliárd forintot tettek ki, ami nagyjából az éves előirányzat 10,6 százalékának felel meg. Az utólagos megtérítés címén 79,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett az államkasszába, ami az éves előirányzat 66,0 százaléka.

Januárban a kiadások 1 725,4 milliárd forintot tettek ki, ami az előirányzat 8,4 százaléka. Az év első hónapjának kiadási főösszege 39,4 milliárd forinttal, 2,2 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos hónapjában, döntően az uniós programok kiadásainak tavaly januárhoz viszonyított mérséklődésével függ össze, ez 327,9 milliárd forintról idén 89,3 milliárd forintra csökkent.

A januári főbb kiadások közül a PM szerint főként a magyarországi forrásból megvalósuló fejlesztések – például a Modern Városok Program, az országos vasúthálózat megújítása – emelhetőek ki.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások például januárban 18,8 milliárd forintot tettek ki, ami 1,6 milliárd forinttal magasabb a 2018. év azonos hónapjához viszonyítva.

A családi támogatásokra idén januárban összesen 66,1 milliárd forintot fordított az államkassza, ami a naptári napok alakulása miatt a 2018. évi január havi kiadások közel kétszerese.

Idén az első hónapban a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra kifizetett összeg az egy évvel korábbinak csaknem másfélszerese, 15,9 milliárd forint volt, főként az ápolási díj rendszerének átalakulása miatt.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 26,4 milliárd forint összegű januári nettó kamatkiadás 2,7 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázott a PM.

A központi költségvetés adóssága január végéig 43,4 milliárd forinttal növekedett.

Az adósságot növelte egyebek mellett a kedvező piaci helyzetben megvalósított nettó forintkibocsátás 392,8 milliárd forint összegben.

A központi költségvetés devizaadóssága január végéig 350,9 milliárd forinttal 5373,9 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A forint erősödése 95,7 milliárd forinttal részesedett a csökkenésből.