Élményt keresnek az utazók

Magyarországot továbbra is a fesztivál-nagyhatalmak közé sorolják Európában. Az évenkénti háromszáz művészeti, közösségi, folklór- és gasztrokulturális program ma már a legkényesebb ízlésűek élmény­éhségét is kielégíti.

Idén is rengeteg színvonalas rendezvény közül válogathatnak a turisták, sokan a program alapján választanak úti célt Fotó: Kurucz Árpád

A határon kívüli, magyarok lakta országrészeket is beleértve a múlt évben hozzávetőlegesen háromszáz minőségi fesztivál volt hazánkban, ám ha a „fesztivál” szó tágabb fogalmába tartozó programokat, művészeti, közösségi, népművészeti, gasztrokulturális eseményeket nézzük, akkor a kulturális élet jóval több rendezvényéről beszélhetünk – mondta a Magyar Nemzetnek Márta István zeneszerző, a Magyar Fesztiválszövetség elnöke.

– Számos kistelepülésen rendeznek színes, értékes fesztivált, hadd emeljem ki közülük a panyolait, mert a 640 lelkes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu már nem csak a pálinkájáról híres. De említhetném a Balaton közeli kis falvak egyre népszerűbb, turistavonzó rendezvényeit is. A jövőben a már bejáratott nagy rendezvények mellett a kisebb, vidéki fesztiválokra koncentrálunk – jelezte az elnök.

Kiemelte: a társasági adót kompenzáló kormányzati támogatásként ez évben együttesen 750 millió forint jut a hazai és a határon túli fesztiválokra, emellett a Nemzeti Kulturális Alap 270 millió forinttal áll a fesztiválszervezések mellé, és az utóbbi években egyre jelentősebb a helyi önkormányzatok támogatása is.

Idén is rengeteg színvonalas rendezvény közül válogathatnak a turisták, sokan a program alapján választanak úti célt
Fotó: Kurucz Árpád

A hazánkba látogatók többsége ma már nemcsak a nagyvárosi fesztiválok iránt mutat érdeklődést, hanem a szálláshelyén és annak közelében is keresi a feltöltődést ígérő kulturális és egyéb programokat.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a fesztiválok társadalmi, gazdasági hatása és a turizmusfejlesztés összefüggéseit boncolgató egyik konferencián az „új típusú turisták” szokásai­ra és igényeire hívta fel a figyelmet, akik rövid idő alatt az élmények sokaságát szeretnék begyűjteni, ám ezért nem akarnak különösebb erőfeszítéseket tenni.

Az MTÜ kulturális stratégiájából egyebek között az olvasható ki, hogy a nagy rendezvények mellett az egyes turisztikai térségekben az eddigieknél több élménypontot kell kínálni a programjaikat tervező vendégeknek. Ugyanezen a tanácskozáson Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke úgy fogalmazott: ha nincs különösebb turisztikai vonzerő, akkor élményfejlesztésbe kell fogni, ami az önkormányzatokra is új szerepet ró.

Gasztrobulik húsvétkor

Az idén húsz rendezvény kapta meg a minősített fesztiváloknak járó tanúsítványt, illetve a virtuális pecsétet. Közülük a turisztikai stratégia fő irányába tartozó vidéki események közül a Bőköz-Ormánság (Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávacsehi)-fesztivál, a Tályai kerekdomb-fesztivál, a Kapolcska-fesztivál, a Móri bornapok és nemzetközi fúvószenekarok fesztiválja, továbbá a Muzsikál az erdő fesztivál Mátraalján, és természetesen az augusztus elején sorra kerülő Panyola feszt emelkedik ki. A húsvéti ünnepnapokon az ország 18, jórészt kis településén rendeznek gasztrokulturális rendezvényeket.