Elmaradhat a meggybotrány

Várhatóan konkrét árat nem, mind­össze árszámítási képletet vagy a kötelező legalacsonyabb átvételi összeget határozzák meg a meggypiac szereplői a jogszabályban meghatározott határidőig. A szezonkezdetig még több hét van, ám egy tavasszal elfogadott előírás miatt május 15-ig, azaz máig kell egyez­ségre jutniuk a termelőknek és a feldolgozóknak arról, milyen feltételekkel értékesítik a termést.

Ma még nem látják a szakemberek, idén mekkora átvételi áron értékesítenek a gazdák Fotó: Katona Vanda

Habár még egy hónap hátravan a meggyszezonig, legkésőbb ma kell megállapodniuk az ágazati szereplőknek az átvételi árakról vagy az árképzési gyakorlatról. A május 15-i határidőt egy tavasz elején, a termelők védelme érdekében elfogadott jogszabály rögzíti. A szabályozás célja annak a gyakorlatnak a megszüntetése, hogy a felvásárlók csak a szezon kezdetekor közlik az átvételi árra tett ajánlatukat, ami kiszolgáltatottá teszi a termesztőket.

– A fix átvételi árra vélhetően most még nem, mindössze a szezonban alkalmazandó árszámításra kidolgozott képletre vagy a kötelező legkisebb felvásárlási árra tettek ajánlatot a feldolgozóüzemek. Ennek oka, hogy a meggyszezonig még egy hónap van hátra, és időjárási okok miatt még nem tudni, milyen termés várható itthon és külföldön. Ugyanakkor a korábbi gyakorlathoz képest, amikor a felvásárlók csak a szezon kezdetén tettek ajánlatot az árra, mindenképpen rendezettebb viszonyt teremthet a szabályozás, de nem kiküszöbölhető a termésingadozás – mondta megkeresésünkre Apáti Ferenc.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke kiemelte: kétélű fegyver a korai árrögzítés, mivel bármelyik szereplő járhat jól és rosszul is, hiszen a szezonra kialakuló piaci viszonyok ma még nem láthatók.

Ma még nem látják a szakemberek, idén mekkora átvételi áron értékesítenek a gazdák
Fotó: Katona Vanda

A szakember szerint az egyik ilyen bizonytalansági tényező a várható hazai és lengyel termés. Lengyelországban nemrég virágzott a gyümölcs, s az éjszakai fagyok miatt károk keletkeztek, ám annak mértéke még nem látható. Abban az esetben, ha jelentős a lengyeleknél a terméskiesés, akkor a kereslet jelentősen megnő a magyar meggyre, felhúzva az árakat. Ebben az esetben rosszul járna az a magyar termesztő, aki alacsonyabb árban állapodott meg a hazai vevővel, mivel magasabb árat is realizálhatna. Ha a kereslet alacsonyabb lesz, viszont az átlagosnál több gyümölcsöt szednek a gazdálkodók, akkor az átlagáron megkötött szerződés védi az alacsonyabb áraktól.

Ugyanakkor azt hangsúlyozta: a piacot a kereslet és a kínálat alapján kialakult ár határozza meg, a versenyben viszont nem elsősorban a jogszabályokkal, hanem a termelők összefogásával lehet kedvező pozíciót kialkudni. A FruitVeB alelnöke ma még korainak tartaná megbecsülni a várható átvételi árat, ugyanakkor nem számít sem rendkívül alacsony, sem kiugróan magas összegekre, szerinte egyensúlyközeli állapot alakulhat ki, közepes termés várható. Emlékeztetett: a 14 ezer hektáron az ültetvényeknek elenyésző része öntözött, nincs kialakítva a jégvédelem, a gyümölcsösök harmadában rendkívül alacsony a ráfordítás, jelentős fejlesztésekre lenne szükség.

A termés döntő többségét feldolgozzák, konzervként és mirelit gyümölcsként értékesítik. Hazánkban a meggyel ellentétben a cseresznyetermesztés nem számottevő. Míg meggyből 60-80 ezer tonna terem átlagosan évente, cseresznyéből 15 ezer tonna.