A vasútiforgalom-irányítás célja, hogy egy-egy adott vonalszakaszon egyszerre csak egy szerelvény közlekedjen. (Ha tévedésből két szerelvény kerül egy vágányra, abból súlyos balesetek, esetleg katasztrófák származhatnak.) Ezt a munkát az elmúlt évtizedekben az állomásokon dolgozó forgalmisták végezték el, nekik kellett mérlegelniük, hogy szabad-e a pálya, elindulhat-e a vonat. Az informatika, a számítógépes hálózatok fejlődése a vasút életét is átalakította, a forgalomirányítást egyre több vonalon veszik át távolban működő központok.
A központi forgalomirányítás nagy előnye, hogy a forgalmi dolgozók az egész vonal forgalmát áttekinthetik. A hagyományos irányítás mellett egy-egy vonat késése akár még órák múlva is éreztetheti hatását. Ezen változtat a központi irányítás, ahol a szakképzett vasúti dolgozók a vonatok tartózkodási helyét és a berendezések műszaki állapotát átlátva a legkisebb késéssel járó döntéseket hozhatják.
Most újabb két vasútvonalon telepítenek központi forgalomirányító rendszert – tette közzé az állami beruházó. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) közlése szerint már elkezdődtek a munkálatok Pusztaszabolcs és Dombóvár között a Budapest–Pécs vasútvonalon, valamint a Rákos–Újszász–Szolnok szakaszon. A tervek szerint a kivitelezési munkákkal az idei év végére elkészülnek, a végleges üzembe helyezésre a tesztüzemet követően kerül sor.
Fotó: Kurucz Árpád
A központi forgalomirányító rendszer (köfi) kiépítésének eredményeként az állomások jelző- és biztosítóberendezéseit a központból távirányíthatják. A távvezérelt váltófűtési rendszer a téli időszakban fokozza az üzembiztonságot. A köfi mellett tűz- és betörésjelzőket is beépítenek, kamerarendszereket és önműködő térvilágítást telepítenek, valamint a várótermek nyitása és zárása is távvezérléssel működtethető.
Az utastájékoztatási rendszert is korszerűsítik, a köfiben keletkező forgalmi információkat nemcsak a vasúttal utazó közönséggel tudathatják, hanem például a busztársaságok utasaival is, így ki-ki láthatja a csatlakozás időpontját.
