Tizedével nőhetnek a bruttó bérek az idén

Csaknem 346 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, a családi kedvezmények nélkül számítva pedig átlagosan 230 ezer forintot vihettek haza a munkavállalók feb­ruárban. Elemzők szerint két számjegyű lehet idén is a bérek növekedése.

Elsősorban a munkaerőhiány hajtja felfelé a béreket, és az erőteljes növekedés addig kitarthat, amíg a gazdasági növekedés kedvező üteme fennmarad – így kommentálták a piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését. E szerint feb­ruárban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az év első két hónapjában 11,4 százalékkal nőttek a fizetések. A bruttó átlagkereset februárban 345 900 forint, a családi kedvezmények nélkül számolt nettó kereset 230 ezer forint volt.

– A gazdaság teljesítményének növekedésével a bérek is emelkedtek, ami összhangban van a várakozásokkal – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornán a jelentésre reagálva. Hozzátette, a gazdaságpolitika célja, hogy a munkahelyek számának növekedésével, a gazdaság bővülésével együtt a keresetek is növekedjenek.

A tárcavezető azt mondta, az állami szférában törekszenek rá, hogy a keresetek emelkedése lépést tartson a versenyszféra növekedésével. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágveze­tője a munkaerő iránti kereslet magas szintjével magyarázta a béremelkedés nagy lendületét. Ezt támasztja alá az is, hogy a versenyszférában az átlagbér jobban nőtt, mint a költségvetési szférában, ahol azonban az előző hónaphoz képest szintén gyorsult a béremelkedés üteme.

Virovácz Péter, az ING Bank ­vezető elemzője a távirati irodának nyilatkozva rámutatott, a tavalyi év átlagához képest is tovább erősödött a bérkiáramlás. Ez elsősorban a versenyszférában zajló béremelések következménye, és egyik eleme, hogy a kafetéria átalakításával annak egy részét a vállalatok bérben fizetik ki. A versenyszféra bérnövekedése hét egymást követő hónapban felülmúlta az állami szféra adatát. Átlag felett nőttek a bérek a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban is, vagyis főként ott, ahol egyre érezhetőbb a munkaerőhiány.

A vezető elemző arra számít, hogy átlagosan csaknem tízszázalékos lehet az idei bérnövekedés, amit továbbra is főként a munkaerőhiány hajt majd. Horváth András, a Takarékbank elemzője az idei év egészére tíz százalékot némileg meghaladó bruttó bérnövekedést és hat százalék körüli reál­bér-emelkedést vár, bár hozzátette, hogy a kockázatok változatlanul felfelé mutatnak.