Barátok és ismerősök előnyben

Hiánypótló felmérést készített a statisztikai hivatal a magánlakásbérlés jellemzőiről. A kutatás szerint Budapesten legalább másfélszer annyiba kerül egy albérlet, mint egy vidéki városban, ám sokan fizetnek kedvezményes bérleti díjat ismeretségi alapon. Minden ötödik fővárosi albérletben külföldiek laknak, és sok a válás miatt bérleménybe kényszerülők aránya is.

A bérlők 57 százaléka családjával vagy partnerével él a lakásban, a bérelt lakások harmadában egyedül laknak. Barátok, diák- és munkatársak a bérlakások tizenegy százalékát lakják. A KSH felmérésében megkérdezettek 28 százaléka munkavállalás miatt lakik albérletben. A gyakrabban említett indokok között megtalálható a házasodás, a tanulmányok és az is, hogy az önállósodó fiatalok elköltöznek hazulról. Számos egyéni élethelyzetre is rávilágít a felmérés: sokan például válás (tizenöt százalék), a partnerkapcsolat megszűnése miatt laknak albérletben. Többen a devizahiteles lakásuk elvesztése után lettek bérlők, mások a régi szolgálati lakásukban – bér fizetése ellenében – lakhatnak tovább. Számos bérleti ügylet valamilyen személyes szívességen alapul, ez azonban a lakhatás bizonytalanságával jár együtt. Vannak olyanok is, akik végleges otthonuk felépítése idejére költöznek albérletbe, sőt olyanok is, akiknek a lakásbérlés választott életforma, a függetlenséget, a nagyobb mobilitást biztosítja. Minden tizedik bérelt lakásban külföldi állampolgárok laknak, Budapesten az arányuk eléri a húsz százalékot.

Saját elmondásuk szerint a bérlők nagy többségének van bérleti szerződése. Az a 13 százalék, aki azt nyilatkozta, hogy nem kötött bérleti szerződést, jellemzően személyes ismeretség révén került kapcsolatba a tulajdonossal. A bérlők 11 százaléka jelezte, hogy a piacinál kedvezőbb lakbért fizet.

Gyors drágulás

Mivel a felmérést megelőző években gyorsan emelkedtek a bérleti díjak, így minél korábban jött létre a bérleti megállapodás, annál nagyobb annak az esélye, hogy a fizetett lakbér elmarad a lakáspiacon éppen létrejövő szerződések árszintjétől. Az esetek többségében ugyanis a bérleti viszony létrejötte után nem emelkedik a lakbér. Sokatmondó, hogy ha valaki 2015-ben vette bérbe a lakást, mintegy negyven százalékkal kevesebbet fizetett, mint az, aki 2018-ban költözött be. Budapesten a beköltözés évétől függően évről évre 11-13 százalékkal magasabb lett a fajlagos lakbér. Önmagában a helyi lakásárszint tízszázalékos növekedése mintegy négy százalékkal emeli a lakbér mértékét.