Hemzseg a kreatív adóemelési ötletektől az az indítvány, amelyet a Párbeszéd nyújtott be az Országgyűlésnek még június végén. Karácsony Gergely politikai alakulata a jövő évi költségvetés vitájában fejtette ki ilyenformán a véleményét arról, szerintük miképpen kellene átalakítani az adózás szabályait.
Az – egyébként azóta elutasított – indítványból az olvasható ki, hogy a főpolgármesterségre pályázó ellenzéki politikus pártja vaskos adóemelésekben, új adók bevezetésében és a családtámogatás érdemi átalakításában találta meg a céljainak eléréséhez szükséges eszközöket. Hasonló megoldások egyébként a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején is voltak.
225 milliárd a lakosságtól
Javaslata szerint a Párbeszéd öt új adót vezetne be, ezek egyike a karbonadóra keresztelt közteher volna. Az indítványból részletek nem derülnek ki ez ügyben, így a nemzetközi megoldások szolgálhatnak támpontul.

Fotó: MTI/Mónus Márton
Akad olyan külföldi elképzelés, amely szerint a karbonadót az üzemanyagra vetik ki, de ismert olyan módszer is, amelyben az adót a személy- vagy áruszállítást végző cégeknek kell befizetniük.
Karácsony pártja nem kevesebb, mint 225 milliárd forintot szeretne így beszedni – a summa korántsem nevezhető csekélynek. Ezt, valamint a jelenlegi magyar szabályokat és az olajpiaci jellemzőket figyelembe véve leginkább az tűnik elképzelhetőnek, hogy nagyjából ötven forinttal drágulna az üzemanyag literenként, ha közvetlenül a benzin és a gázolaj árába épülne be a Párbeszéd-féle új közteher.
Karbonadó a világban
A külföldi példák azt bizonyítják, hogy jelentős áremelkedéssel jár a karbonadó bevezetése, vagyis a kibocsátott szén-dioxid tonnánkénti megadóztatása. Svédországban például 1991 óta szednek közterhet a szén-dioxid-kibocsátás után, a mértéken 2007-ben emeltek, aminek következtében az üzemanyagok ára is növekedni kezdett. Ausztráliában is hasonló hatást váltott ki a 2012-ben bevezetett karbonadó, ezért a társadalmi elégedetlenség miatt 2014-ben vissza is vonták. Franciaországban először 2010-ben akarták életbe léptetni a terhet, ám végül 2014-ben vezették be a karbonadót, amelynek mértéke a tonnánkénti 7 euróról 2018-ra 44,6 euróra nőtt. Egyebek mellett ez is volt az oka annak, hogy az úgynevezett sárga mellényes tüntetők utcára vonultak. Az adó további emelését is tervbe vették – 2022-re már 86,2 euró lett volna a teher tonnánként –, ám a tiltakozások miatt 2018 végén a francia elnök, Emmanuel Macron bejelentette: a 2019-re tervezett karbonadó-emelés nem lép életbe.