-3°C Dorottya , Dóra 2023. február 6. 
Varga Mihály pénzügyminiszter javaslata benyújtásakor a jövő évi büdzsé legfontosabb pilléreinek a családok támogatásának növelését, a gazdaságvédelmi akciótervet, a csökkenő adókat és a bővülő biztonsági kiadásokat nevezte.
A képviselők 127 igen szavazattal, 58 nem ellenében hagyták jóvá az indítványt, amelyben a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további, év végére 67 százalékra mérséklődésével, valamint 2,8 százalékos inflációval tervez.
A költségvetés ezúttal is három részből áll össze, amelyek együttes kiadásai 2020-ban 21 793 milliárd forintot, bevételei 21 426 milliárd forintot tesznek ki 367 milliárd forintos hiány mellett. A kabinet ismételten nullszaldós állami működéssel kalkulál 18 000 milliárd forintra rúgó keretben. A belföldi felhalmozási költségvetés 2111 milliárd forintos kiadást tartalmaz 181 milliárd forintos hiány mellett, míg az európai uniós fejlesztési büdzsé 1682 milliárd forintos költéssel és 186 milliárd forintos deficittel számol.
A jövő évi költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, ennek jegyében jövőre 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására, ami csaknem 224 milliárd forinttal több az ideinél. Varga Mihály erről azt mondta, annak ellenére is szükségesnek tartják az emelést, hogy Európában már most is Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya a bruttó nemzeti össztermékhez képest.
A költségvetés másik hangsúlyos eleme a gazdaságvédelmi akcióterv, amely mintegy 500 milliárd forintos segítséget jelent a gazdaság szereplőinek. A kabinet 13 plusz 1 pontból álló csomagja tartalmazza a szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékpontos csökkentését, a kisvállalati adó (kiva) 1 százalékpontos mérséklését, valamint további terhek egyszerűsítését, megszüntetését. A kormánynak ezekkel az intézkedésekkel az a célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit, valamint a lassuló európai és világgazdasági környezetben is meg tudja tartani az uniós átlag fölötti növekedési ütemet.
A kormány oktatásra az ideinél 48 milliárddal forinttal, egészségügyre 184 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozóknak pedig 238 milliárd forinttal szán többet 2020-ban.
A következő költségvetésben otthonteremtésre majdnem 300 milliárd forintot biztosítanak, a magyar vidék fejlesztését, életminőségének javítását célzó Magyar falu programra pedig 150 milliárd forintot különítettek el.
A jövő évi büdzsé az inflációt követő, 2,8 százalékos nyugdíjemeléssel számol a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében. A kormány emellett 2020-ban ismét tervezi nyugdíjprémium kifizetését. Nyugdíjakra összességében 136 milliárd forinttal jut több jövőre, mint idén.
A kabinet tízéves összevetése alapján jövőre a családok támogatására 1261 milliárd forinttal, oktatásra több mint 500 milliárd forinttal, egészségügyre 740 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozók bérére 1455 milliárddal, a rendvédelemre pedig 723 milliárd forinttal több jut majd, mint 2010-ben.
Az Országgyűlés pénteken megszavazta a kormány jövő évi adóváltoztatásokról szóló törvényjavaslatát, amely a család- és gazdaságvédelmi akciótervek több elemének megvalósítását is segíti különböző adócsökkentő és adóegyszerűsítő lépésekkel.
A képviselők 137 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadták el Varga Mihály pénzügyminiszter előterjesztését.
A parlament döntése alapján 2020. január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig.
Szintén a jövő év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés.
A fenti lépéshez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsának 18 százalékról 5 százalékra csökkentése is.
A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették (kulcsát nulla százalékban határozták meg). A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja.
A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.
Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől. A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.
A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.
A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők pedig a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.
Változik az alapítvány fogalma, három lépcsőben az uniós szintre emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke és kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok működtetése, miután az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükségessé vált módosítását.
A képviselők 127 igen, 16 nem szavazattal és 42 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.
A jövőben – a civiltörvény szerinti közhasznúság kritériumainak teljesülése esetén – külföldi alapítványok is igénybe vehetik a személyes illetékmentességet magyarországi vagyonszerzéseikkel és a Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásaikkal összefüggésben.
A hatályos rendelkezések alapján csak a Magyarországon bejegyzett, tartós közérdekű célra alapított alapítványok kaphattak ilyen kedvezményt, de a szabályozást az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolta. A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország ugyan a szabályozásban nem látja az uniós jog sérelmét, a letelepedés szabadsága megítélése szerint nem sérül, a jogvitát nem kívánja folytatni, ezért módosítja az alapítvány fogalmát az illetéktörvényben.
Jövőre emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.
Az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye esetében módosult az elszámolható költségek köre: a kizárólag a beruházás, felújítás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése fog számítani.
Az országok között adóviták rendezését segíti, hogy az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításával megteremtik egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus kereteit.
Kiegészültek a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések is. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenységével összefüggésben pedig bővül a titoktartási kötelezettség alóli felmentés köre, hogy a jegybank az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésekor, továbbá az engedélyezési és a piacfelügyeleti eljárásban is kérhessen adatokat a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől.
A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait – az erről szóló törvénymódosítást pénteken 128 igen, 48 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését.
A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük.
A fesztiválozók adatait 90 napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség és a bíróság kaphatja meg.
Az adatokat a rendezvény helyszínén kell feljegyezni, de a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény mostani módosítása lehetőséget ad a jeggyel rendelkezők adatainak előzetes rögzítésére is. Ez személyes megjelenés útján történhet vagy megfelelő adatvédelemmel rendelkező online felületen.
Az előzetesen rögzített adatokat a fesztivál helyszínén össze kell vetni a látogató okmányán szereplő adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a fesztiválozó adatait a helyszínen kell rögzíteni, az előzetesen megadottakat pedig azonnal törölni kell. Ugyancsak haladéktalanul törölni kell azoknak az adatait is, akik a rendezvény végéig nem léptek be a fesztivál helyszínére.
A módosítás a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba, azonban az elfogadott jogszabály tartalmaz egy átmeneti rendelkezést: ha az adatrögzítési kötelezettség teljesítése a szervezőnek aránytalan nehézséggel vagy költséggel jár, akkor 2019 végéig mentesül alóla.
Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére – indoklás nélkül – halasztották el a javaslat zárószavazását.
A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni.
A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A törvény rendelkezik arról is, hogy az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt – áll a szabályozásban. A jegyző – 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
A magántanulói jogviszonyt szeptember 1-jétől az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében. A törvény kimondja: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítésére határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető.
A módosítás tartalmazza, hogy a kormány rendeletben az intézményvezetők részére az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a munkateljesítménytől függően ösztönzési kereset-kiegészítést állapíthat meg.
A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül – céljuttatás jár.
A jogszabály felsorolja, hogy a korábbi törvény mely passzusai vesztik hatályukat. Ide tartozik, hogy akiknek jogukban állt véleményezni az igazgatóválasztást – például az intézmény alkalmazotti közössége -, elvesztik ezt a jogukat, kikerül ugyanis a jogszabályból az „az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével” szövegrész.
A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.
Folyamatosan frissülA térség számos településén házak dőltek romba, sokan a törmelékek között rekedtek.
A Soros-bizalmasoktól hemzsegő konferencia alkalmat nyújthatott szűk körű megbeszélésekre, háttéralkuk, üzleti ügyek rendezésére.
A legismertebb hazai LMBTQ-szervezetek találhatók a baloldaliakat tömörítő parlamenti képviselőcsoport támogatói között.
Helyére Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzési főcsoportfőnökség (GUR) vezetője kerül.
Nem látszik úgy, hogy Karácsony Gergely ígérete az átgondolt és egységes parkolási rendszerről megvalósulna.
Még négy tárgyalási nap és néhány tanú van hátra a Fenyő-gyilkosság miatti perben, majd májusban jöhet az ítélet.
