Elfogadta a parlament a 2020-as költségvetést

Varga Mihály javaslata benyújtásakor a jövő évi büdzsé legfontosabb pilléreinek a családok támogatásának növelését, a gazdaságvédelmi akciótervet, a csökkenő adókat és a bővülő biztonsági kiadásokat nevezte.

A kormány oktatásra az ideinél 48 milliárddal forinttal, egészségügyre 184 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozóknak pedig 238 milliárd forinttal szán többet 2020-ban.

A következő költségvetésben otthonteremtésre majdnem 300 milliárd forintot biztosítanak, a magyar vidék fejlesztését, életminőségének javítását célzó Magyar falu programra pedig 150 milliárd forintot különítettek el.

A jövő évi büdzsé az inflációt követő, 2,8 százalékos nyugdíjemeléssel számol a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében. A kormány emellett 2020-ban ismét tervezi nyugdíjprémium kifizetését. Nyugdíjakra összességében 136 milliárd forinttal jut több jövőre, mint idén.

A kabinet tízéves összevetése alapján jövőre a családok támogatására 1261 milliárd forinttal, oktatásra több mint 500 milliárd forinttal, egészségügyre 740 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozók bérére 1455 milliárddal, a rendvédelemre pedig 723 milliárd forinttal több jut majd, mint 2010-ben.

Megszavazták a kormány jövő évi adócsomagját

Az Országgyűlés pénteken megszavazta a kormány jövő évi adóváltoztatásokról szóló törvényjavaslatát, amely a család- és gazdaságvédelmi akciótervek több elemének megvalósítását is segíti különböző adócsökkentő és adóegyszerűsítő lépésekkel.

A képviselők 137 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadták el Varga Mihály pénzügyminiszter előterjesztését.

A parlament döntése alapján 2020. január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig.

Szintén a jövő év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés.

A fenti lépéshez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsának 18 százalékról 5 százalékra csökkentése is.

A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették (kulcsát nulla százalékban határozták meg). A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől. A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.

A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők pedig a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.

Nő a cigaretta jövedéki adója

Változik az alapítvány fogalma, három lépcsőben az uniós szintre emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke és kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok működtetése, miután az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükségessé vált módosítását.

A képviselők 127 igen, 16 nem szavazattal és 42 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.

A jövőben – a civiltörvény szerinti közhasznúság kritériumainak teljesülése esetén – külföldi alapítványok is igénybe vehetik a személyes illetékmentességet magyarországi vagyonszerzéseikkel és a Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásaikkal összefüggésben.

A hatályos rendelkezések alapján csak a Magyarországon bejegyzett, tartós közérdekű célra alapított alapítványok kaphattak ilyen kedvezményt, de a szabályozást az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolta. A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország ugyan a szabályozásban nem látja az uniós jog sérelmét, a letelepedés szabadsága megítélése szerint nem sérül, a jogvitát nem kívánja folytatni, ezért módosítja az alapítvány fogalmát az illetéktörvényben.

Jövőre emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.

A látvány-csapatsportban működő sportszervezetek pályázhatnak a saját tulajdonban vagy kizárólagos használatukban lévő sportcélú ingatlanuk üzemeltetési költségének támogatására, amelynek maximuma 300 millióról 600 millió forintra emelkedik.

Az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye esetében módosult az elszámolható költségek köre: a kizárólag a beruházás, felújítás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése fog számítani.

Az országok között adóviták rendezését segíti, hogy az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításával megteremtik egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus kereteit.

Kiegészültek a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések is. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenységével összefüggésben pedig bővül a titoktartási kötelezettség alóli felmentés köre, hogy a jegybank az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésekor, továbbá az engedélyezési és a piacfelügyeleti eljárásban is kérhessen adatokat a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől.

A jövőben feljegyzik a fesztiválozók adatait

A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait – az erről szóló törvénymódosítást pénteken 128 igen, 48 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését.

A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük.

A fesztiválozók adatait 90 napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség és a bíróság kaphatja meg.

Az adatokat a rendezvény helyszínén kell feljegyezni, de a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény mostani módosítása lehetőséget ad a jeggyel rendelkezők adatainak előzetes rögzítésére is. Ez személyes megjelenés útján történhet vagy megfelelő adatvédelemmel rendelkező online felületen.

Az előzetesen rögzített adatokat a fesztivál helyszínén össze kell vetni a látogató okmányán szereplő adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a fesztiválozó adatait a helyszínen kell rögzíteni, az előzetesen megadottakat pedig azonnal törölni kell. Ugyancsak haladéktalanul törölni kell azoknak az adatait is, akik a rendezvény végéig nem léptek be a fesztivál helyszínére.

A módosítás a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba, azonban az elfogadott jogszabály tartalmaz egy átmeneti rendelkezést: ha az adatrögzítési kötelezettség teljesítése a szervezőnek aránytalan nehézséggel vagy költséggel jár, akkor 2019 végéig mentesül alóla.

Módosult a köznevelési törvény

Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére – indoklás nélkül – halasztották el a javaslat zárószavazását.

A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni.

A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A törvény rendelkezik arról is, hogy az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt – áll a szabályozásban. A jegyző – 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.

A magántanulói jogviszonyt szeptember 1-jétől az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében. A törvény kimondja: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítésére határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető.

A módosítás tartalmazza, hogy a kormány rendeletben az intézményvezetők részére az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a munkateljesítménytől függően ösztönzési kereset-kiegészítést állapíthat meg.

A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül – céljuttatás jár.

A jogszabály felsorolja, hogy a korábbi törvény mely passzusai vesztik hatályukat. Ide tartozik, hogy akiknek jogukban állt véleményezni az igazgatóválasztást – például az intézmény alkalmazotti közössége -, elvesztik ezt a jogukat, kikerül ugyanis a jogszabályból az „az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével” szövegrész.

A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.