Sokan járnának jól az egy számjegyű adóval

Nyernének az egy számjegyű személyi jövedelemadóval (szja) a legálisan munkát vállaló emberek, a vállalkozások és a megtakarítást felhalmozók. Szakmai számítás szerint ha a kormányzat úgy dönt, hogy az szja jelenleg 15 százalékos kulcsát kilenc százalékra mérsékli, az átlagjövedelmet keresőknek — az adóváltoztatás miatt — havonta több mint húszezer forinttal növekedne a nettó fizetésük.

A több pénzből több vásárlásra futja Fotó: Éberling András

A személyi jövedelemadó csökkentése a munkavállalóknak, a munkaadóknak és a különféle megtakarításokkal rendelkező személyeknek is kedvező volna. Kis túlzással úgy is lehet fogalmazni, hogy az szja mérséklésével mindenki jó jár – mondta lapunknak Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója. A személyi jövedelemadózás szakértője a munkavállalók helyzetének elemzésével kezdte.

– Ha a törvényhozás a mostani 15 százalékról kilenc százalékra mérsékeli az adót, akkor a 150 ezer forintos bruttó bért keresők havi 9000 forinttal vihetnének haza többet, ennyivel emelkedne azonnal a nettójuk. 250 ezres bruttónál 15 ezer forint lenne a havonta jelentkező plusz, bruttó 350 ezernél – vagyis nagyjából a mai átlagbérnél – pedig 21 ezer forint. Félmilliós juttatásnál havonta 30 ezer forint maradna többletként a munkavállaló zsebében – számolt Honyek Péter.

A szakértő áttért a munkaadók helyzetére is. – A vállalkozásoknak ma 179 forintba kerül, hogy száz forintot adjanak nettóban a dolgozójuknak. Ha kilencszázalékos lenne az szja kulcsa, akkor a munkaadók költsége 164 forintra csökkenne – magyarázta az igazgató, majd hozzátette: ez ugyan nem hatalmas változás, de nem is elhanyagolható.

A több pénzből több vásárlásra futja
Fotó: Éberling András

– Emellett azok is jó helyzetbe kerülnének, akik különféle megtakarításuk, tőzsdei vagy más befektetésük nyomán kamatra, osztalékra, árfolyamnyereségre számíthatnak. Minden bizonnyal az ilyen jövedelmeknél is csökkenne a szja, vagyis több maradna az ő zsebükben is – zárta elemzését Honyek Péter.

Az Állami Számvevőszék elnöke

Az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-es bevezetése és a teher korábbi csökkentése egyértelműen a fehéredés irányába hatott – erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint két-három év múlva a munkavállalói oldal kényszeríthet ki további fehéredést. – Szükség van ugyan a munkaerőre, és javult a munkavállalók helyzete, azonban még mindig magas az adókulcs, így még mindig kifizetődő lehet a jövedelem egy részét eltitkolni – magyarázta az elnök, majd hozzátette: a jelenlegi gazdasági folyamatok mellett lehetőséget lát rá, hogy a személyi jövedelemadó két-három lépésben tovább csök­kenjen. Az Állami Számvevőszék vezetője szerint mérsékelhető lenne a másfél százalékos munkaerőpiaci járulék is.

A könyvelői egyesület alelnöke

Hasznot hajtana, ha a kormány megvalósítaná az egy számjegyű személyi jövedelemadó tervét, vagyis a teher kulcsát a mostani 15 százalékról legalább kilenc százalékra mérsékelné – erről beszélt lapunknak a közelmúltban a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ruszin Zsolt szerint a lépés érdemben csökkenthetné a feketefoglalkoztatást, és visszaszoríthatná azt a gyakorlatot, hogy a munkavállalók a fizetésük egy részét zsebbe kapják. Az alelnök úgy vélekedett: az szja ilyen csökkentésére a mostani kormányzati periódus végére, 2022 táján sort is lehetne keríteni. Megjegyezte: a feketekereskedelem letörése idehaza létkérdés, a 2010 óta alakuló adórendszernek ugyanis az az alapelve, hogy a forgalmat megadóztatják, a jövedelmek közterhét viszont egyre csökkentik.

Az adószakértői egyesület vezetője

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke szerint támogatandó a személyi jövedelemadó mérséklése. Herich György érdeklődésünkre korábban arról beszélt, hogy az szja lefaragásával csökkenne a feketegazdaság, miközben minden legálisan dolgozó adófizető pénzhez juthatna, vagyis az adóenyhítésből mindenki automatikusan részesülhetne. Rámutatott: a lépés kedvező hatással lenne a fogyasztásra, így az adócsökkentés miatt kieső állami bevétel bizonyos része áfa és jövedéki adó formájában mégis bekerülne az államkasszába. Herich György szerint a szja csökkentéséhez megteremthető az anyagi fedezet, ugyanakkor figyelmeztetett: bár a változtatás előnyöket hozna a gazdaság számára, de semmiképpen sem kockáztatható a költségvetési egyensúly.