Miközben hosszú évek óta tart a budapesti és a nagyvárosi lakásdrágulás, nyár eleje óta a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) számos befektetőt gondolkodtat el, hogy lakás helyett állampapírba tegye-e a pénzét. Eközben ugyan júliustól a családvédelmi akciótervvel jelentősen bővültek az otthonteremtési lehetőségek, ennek hatására azonban nem igazán látszik még felfutás. Mindenesetre a rendszeres forgalmi becsléseket készítő Duna House (DH) szerint augusztusban mintegy 16 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban, a nyár három hónapját nézve pedig 15 százalékos a visszaesés. Ez négy éve a leggyengébb nyári forgalmat jelenti a cég adatai szerint, ugyanakkor a január–augusztusi időszakot nézve ennél kisebb, csak háromszázalékos az elmaradás 2018 első nyolc hónapjával összevetve.
– Ezt a visszaesést az árakban még nem láttuk. A legtöbb helyen kismértékű drágulást tapasztalunk továbbra is, vagy azt, hogy az árak stagnálnak, vagyis lényegében megegyeznek a korábbi hónapokra jellemzőkkel – mondta lapunknak Benedikt Károly, a DH elemzési vezetője. Ingatlanközvetítői tapasztalatokra hivatkozva az elemzési vezető ezt nagyrészt a kedvező gazdasági környezetnek, pontosabban annak tulajdonította, hogy a családok ennek köszönhetően sűrűbben és hosszabb időre tudnak nyaralni menni. – A családvédelmi akcióterv intézkedéseitől várt felfutás egyelőre kevéssé érződik a keresletben. Ezek hatása az őszi hónapokban realizálódhat a lakáspiacon – jelentette ki Benedikt Károly, hangsúlyozva, a kormányzati szereplők is jelzik, nem kell sietni, ha valaki ki szeretné használni a családtámogatások otthonteremtési lehetőségeit. Éppen ez látszik a piacon, vagyis az, hogy a lakásvásárlást, a költözést alaposan megfontolják a családok.
Ugyanakkor szintén bizonyos fordulatot tapasztalt az Ingatlan.com, amelynek elemzése szerint a budapesti használt lakások iránti kereslet a nyáron mintegy 14 százalékkal csökkent 2018. június–augusztusához viszonyítva. Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője a mérséklődő forgalmat részben a befektetési célú vásárlók elmaradásával magyarázta. – A visszaesés egybeesik a kiemelkedő kamatozású lakossági állampapír indulásával, amely lényegében kockázatmentesen biztosít hasonló hozamot, mint egy budapesti lakás kiadása. Úgy tűnik, hogy a fővárosi és a vidéki lakáspiac teljesen eltérő pályán áll. Budapesten most már az a nagy kérdés, hogy az elmúlt öt év növekedése kitarthat-e, illetve meddig tart ki – fejtette ki érdeklődésünkre Balogh László. Hozzátette, a kevesebb adásvétel egyben azt jelenti, hogy a jelenlegi magas árszinten kevesebb vevő dönt a vásárlás mellett, ami pedig megállíthatja vagy legalábbis jelentősen mérsékelheti a budapesti használt lakások áremelkedését.
