Több mint hat és fél éve töretlenül nőnek a reálbérek Magyarországon, 2018 azonos időszakához képest hétszázalékos volt az emelkedés üteme, míg 2010 óta több mint negyven százalékkal, a családosoknak pedig 47 százalékkal ér többet a fizetésünk – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium közlése szerint Varga Mihály.
A pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adataira reagálva felidézte: 2010 óta 86 százalékkal nőttek a nettó bérek, a folyamatra pedig főként az adócsökkentések, a verseny- és a közszféra béremelései, illetve a jelentős gazdasági növekedés hatott.
Júliusban a bruttó átlagkereset 362 600 forint, a nettó pedig 241 100 forint volt, egyaránt 10,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A január–júliusi időszakot vizsgálva a bruttó átlagkereset 359 900, a nettó 239 300 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Elemzők szerint továbbra is fennmarad a két számjegyű keresetemelkedés, mivel az ehhez hozzájáruló piaci folyamatokban nem várható változás.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte: a bérnövekedésben továbbra is nagy szerepe van a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának. Ezt támasztja alá az is, hogy a versenyszféra bérei ismét gyorsabban emelkedtek, mint az állami szféráé. Az adatokból látszik tehát, hogy nagy szükség van a közszféra béreinek további rendezésére is.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője pedig azt emelte ki: a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a magyarországi szint elérje a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát. Ezután indulhatna a munkaerő visszaáramlása, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna.
